Komfort ABC
KOMFORT ABC

Zivatarok

Manapság nem telik el 1-2 hét, hogy ne essen szó heves zivatarok kialakulásáról. Igen eseménydússá vált időjárásunk, mi sem példázza ezt jobban, nálunk Mezőberényben is jelentős csapadék hullott május hónapban: 101,5mm. Helyenként ennél még több eső esett.

Épp ezért érdemes megismerkedni a zivatarok kialakulásával.

Zivatar: Olyan légelektromos jelenség, melyet szélsőséges időjárási elemek jellemezhetik.

Veszélyesnek mondjuk azokat a zivatarokat, melyekben a szél maximális sebessége meghaladja a 25m/s-ot, a jégszemek átmérője 2cm-nél nagyobb, intenzív csapadékot adnak, akár tornádót is hordozhatnak.

A zivatarok kialakuláshoz több alapvető tényező együttes léte szükséges.

- nagy nedvességtartalom, mely a légkör vastag rétegét jellemzi vagy nedvesség utánpótlás más területekről,

- a talajfelszíntől a troposzféra felső részéig csökkenő léghőmérséklet, nedves labilis légrétegződés,

- kényszerítő erő, mely a levegőt a magasba emeli.

A zivatar kialakulása gomolyfelhő képződéssel kezdődik.

Lényeges, hogy a felhőképződés folyamán a fent említett 3 feltétel mindegyike fennálljon. A cumulus (gomolyfelhő) kifejlődik, azaz a kondenzációs szinten kicsapódik a levegő vízgőztartalma.

Ha a légkör eléggé labilis, akkor a feláramlásnak nincs akadálya, azonban kevés nedvesség esetén a kialakuló nagyobb gomolyfelhőkből mégsem jön létre a zivatarfelhő. Fontos, hogy a felhő környezetét is kellő nedvesség jellemezze, mivel a szárazabb levegő „felfalja” a kialakult felhőzetet.

A zivatarok intenzitása széles skálán mozog, a légtömegen belül kialakuló, csak minimális csapadékot adó felhőktől a pusztító, jégesővel és gyakran tornádóval kísért szupercelláig. Rendkívüli változatosságuk ellenére, mégis van egy közös pontjuk. Minden zivatarfelhő jól elkülöníthető zivatarcellá(k)ból épül fel.

Egy felhőtömbön belül található zivatarcellák száma és élettartama alapján a zivatarfelhőket három fő csoportba soroljuk.

- Rövid, kb. egyórás élettartamú egycellás zivatarfelhő. Jellemzően légtömegen belül kialakuló zivatarok tartoznak ide.

- Többcellás, rendszerint időjárási frontok és instabilitási vonalak mentén kialakuló zivatarfelhők.

- Egy cellából álló zivatarfelhő, mely akár több óra élettartammal bír. Ezeket szupercelláknak hívjuk. Magasságuk elérheti a 12-14km-t, és gyakran alakulnak ki belőlük a tornádók.

Egyes cellák fejlődését 3 szakaszra bonthatjuk.

  • Fejlődő állapot: a levegő a cella egészében felfeléáramlik.
  • Kifejlett állapot: a cella eléri függőleges irányú kiterjedésének maximumát, és egy részében a levegő lefelé áramlik.
  • Leépülő állapot: a cellára teljes egészében a levegő lefelé irányuló áramlása a jellemző.
  • Az első, fejlődő szakaszban alakulnak ki a felhő- és csapadékelemek.

    A második, kifejlett szakaszban, amely 15-30 percig (szupercellák esetében akár több óráig is) tart, a csapadékelemek gyorsan növekednek. A nagyobb jégszemeket és esőcseppeket a felfele áramló levegő már nem tudja fenntartani. A lefelé eső részecskék a levegő egy részét magukkal ragadva leáramlás generálnak. A lefelé mozgó levegő a felszín közelébe érve szétáramlik. Ezt a leáramlást a zivatarfelhő kifutószelének nevezzük.

    Heves zivatarok esetén a kifutószél sebessége elérheti a 80-120km/órát is. A kifutószél egyrészt gátolja a cella felé áramló meleg és nedves levegő mozgását, ami végül is a cella leépüléséhez vezet. Másrészt a nagy sebességgel szétáramló hideg levegő felemelkedésre kényszeríti a talaj közelében lévő meleg és nedves levegőt, amelynek eredményeként újabb cella vagy cellák jönnek létre. Ha a leáramló levegő térben jól elkülönül a felhőalapnál felfelé áramló levegőtől, akkor nagyon hosszú élettartamú, ún. szupercella alakul ki. A végső, disszipációs állapotban a csapadékhullás intenzitása erősen gyengül, és a levegő a cella egészében lefelé áramlik. Ez a fázis kb. 30 percig tart. A fent említett három fejlődési ciklus gyakran egyszerre van jelen egy felhőtömbön belül. Ekkor többcellás zivatarfelhőről beszélünk.

    Májusi eső aranyat ér?

    Ismét egy hónap, mely csapadékban bővelkedett. Igaz, az utolsó nap, utolsó óráiban hullott 30mm feletti eső, zivatarból, ami rendesen megemelte a havi mennyiséget.

    Március hónaptól számolva: 54,3+35,2+101,5mm=191mm, gyakorlatilag a tenyészidőszak kezdetétől folyamatos a nagy csapadék. A földeken megjelentek a víztükrök, mely a talaj telítettségi állapotára utalnak. Amennyiben a nyár további részében marad a folyamatos nagy csapadékot adó időjárás, akkor az eddigi kedvező terméskilátásoknak sajnos búcsút mondhatunk. Előtérbe kerülhetnek a gombás fertőzések, és az egyéb kártevők erőre kapnak. A nagy viharokat követően több helyt megdőltek a kalászosok.

    Mi várható a továbbiakban?

    Nagy bizonyossággal elmondható, hogy az időjárás jellege nem változik. Lehetnek melegebb periódusok, netán szárazak is. Azonban alapvetően nedves időszakról beszélhetünk. A csapadékos periódus 2005-ben kezdődött 800mm feletti éves csapadékkal. Ezt követően minden évben átlag feletti értékeket mértünk. 30 éves adatsor alapján Mezőberény átlagos évi csapadékmennyisége 500-550mm. Tavaly 593mm volt ez az összeg. Természetesen Mezőberény különböző pontjain, különböző adatok látnak napvilágot, ez így természetes. Reméljük, hogy a július és augusztus hónap nem hoz szélsőséges időjárást. Azonban legjobb tudásunk ellenére sem lehet ilyen hosszú időtávra pontosan megmondani mi várható. Mindig tendencia szintjén szabad gondolkozni.

    Köszönöm megtisztelő figyelmüket!

    A következő alkalommal a viharok szélsőséges megnyilvánulásaival foglalkozunk.

    Valnerovicz Rajmund

    Megjelent a Mezőberényi Hírek havilap 2008. júniusi számában.