Komfort ABC
KOMFORT ABC

Légelektromos jelenségek

A villámlást az egy egymással ellentétes elektromos töltések felhalmozódása eredményezi egy zivatarfelhő belsejében. Nem mindig világos, hogy ez pontosan miként történik, de úgy tűnik, hogy a felhő felső részében keletkező jégkristályok általában pozitív, a felhő alsó részében lévő esőcseppek pedig negatív töltésűek. Lehetséges, hogy a felszálló légmozgások a pozitív töltéseket felfelé hajtják, a leszálló légmozgások pedig lefelé ragadják magukkal a negatív töltéseket. A felhalmozódással egy időben a felhő alatt pozitív töltésű zóna alakul ki a talaj közelében, amely a felsővel együtt mozog.

Két ellentétes elektromos töltés erősen vonzza egymást. Egy idő múltán a közbülső szigetelő levegőréteg többé nem képes megakadályozni az ellentétes töltés találkozását, és ekkor elektromos kisülés következik be. A negatív töltések a pozitív töltések irányába mozognak véletlenszerű útvonalon. Amikor egy negatív töltés pozitív töltéssel egyesül, intenzív villamos áram jön létre – ez a villámcsapás -, amelyet a pozitív töltés felhőbe való visszatérése tart fenn.

Felhő-föld villámlás

Ez a pozitív töltés rendkívül gyorsan, kb. 96000km/s sebességgel terjed. Mindez sokszor ismétlődik egyazon villámcsapás során, és ettől olyan imbolygó a villám képe. A folyamat addig ismétlődik, amíg a felső összes töltése szét nem szóródik. A legtöbb kisülés a felhő belsejében, felhő között vagy a felhő és a levegő között következik be, amennyiben elegendő töltéssel rendelkezik a levegő.

Felhő-felhő villámlás

Csak minden negyedik villám csap a talajba. Ebben az esetben a leszálló prekurzor felfelé irányítja a talajhoz közeli pozitív töltéseket, általában egy magasan lévő pontról, mint amilyen egy fa vagy épület. Azt a villámcsapást, amely a felhő tetejéről indul és a talajnak a felhő alatti területen kívül eső, negatív töltésű részére érkezik, pozitív kisülésnek nevezzük.

A villámok – a villámcsapás látható része, ami annak következménye, hogy a levegő a kisülés következtében felmelegszik – minden típusa többágúnak, hálószerűnek vagy egyetlen vonalnak látszik, attól függően, hogy milyen távolságról figyeljük a kisülést.

A kisülés hőmérséklete meghaladja a 22000°C-t. A villám kialakulásakor a környező levegő túlhevül és kitágul, majd hirtelen összehúzódik. Ez hanghullámot hoz létre – ez a mennydörgés. Mivel a fény sokkal sebesebben terjed, először látjuk a villámot, majd azt követően halljuk a mennydörgést. Ez utóbbi kb. 3 másodperc alatt tesz meg 1 km-t: kiszámíthatjuk tehát, hogy milyen távolságra van a zivatar annak alapján, hogy megszámláljuk a villámlás és a mennydörgés érzékelése között eltelt másodperceket, majd elosztjuk hárommal. Harminc kilométert meghaladó távolság esetén általában nem hallható a mennydörgés.

További két formája is van a légköri elektromosságnak. Az egyik, nagyon ritka jelenség a gömbvillám: akkor jön létre, ha egy felhőből napsütötte részre csapó villám elektromos töltésének egy része kis gömb alakot vesz fel. A napsütésben halad tovább vagy tárgyakhoz tapad, amíg fel nem robban, vagy szét nem oszlik. Néha, amikor az ellentétes töltések felhalmozódása nem elegendő a villámlás kiváltásához, a zivatarfelhő közelében lévő csúcsos tárgyak teteje körül kék szikrák jelennek meg. Ezt a jelenséget – amire nagyon korán felfigyeltek a hajóárbocok tetején és a vitorlafák végén – a tengerészek védőszentjéről „Szent Elm tüzének” nevezték el. (Felhasznált irodalom: William J. Burroughs, Bob Crowder, Ted Robertson, Eleanor Vallier-Talbot, Richard Whitaker: Meteorológia. A villámképeket Molnár Dávid bocsátotta rendelkezésünkre, köszönjük!)

Nyár

A július hónapot ismét a szélsőségek megnyilvánulása jellemezte. Könnyebb felsorolni mi nem volt, mint azt, ami megtörtént. Nos, nézzük most az eseményeket: Nem volt végig meleg, se nem hűvös. Nem esett sok csapadék. Valamint nincs ismeretem, hogy tornádót vagy tubát láttak volna. Ezen kívül az évszakra jellemző események sokasága jelentkezett. Több meleg, egy forró és 2 hűvös periódust különíthetünk el, mely egymást követték. Azaz a hó elejét általában 30°C körüli maximumok jellemezték, azért itt is volt eltérés 07-én 34,9°C-t mértünk. 10-13 között egy erőteljes melegedés zajlott a légkörben, melynek csúcsa 13-án 36,4°C. Ezt követően egy drasztikus lehűlésnek lehettünk szemtanúi. 15-re 19,4°C-ra zuhant a maximum. Azonban amilyen gyors volt a lehűlés oly gyorsan is melegedett vissza a légkör, bár közel sem olyan forróra. Így 17-20-a között 30°C körüli maximumok lettek. 20-án tetőzött a meleg 32,3°C-szal. Ismét egy drasztikus lehűlés következett, ismét 2 nap alatt jelentősen megváltozott a léghőmérséklet. 22-én 18,8°C a léghőmérséklet maximuma, mely értékkel a hónap leghűvösebb napját tudhatjuk magunk mögött. Bár a hónap minimum léghőmérséklete 13,7°C lett 23-án, ez az előző napi erőteljes lehűlésnek köszönhető, már ezen a napon 2°C emelkedett a levegő maximum hőmérséklete, illetve innentől kezdve egy folyamatos felmelegedés kezdődött, melynek a csúcs hó végére tetőzött.

 

 

Mint korábban írtam ezt a hónapot nem jellemezte a sok csapadék. Sőt, ha visszatekintünk az év egyik legcsapadékszegényebb hónapja. A napi csapadékmennység sem túlzó mértékű. Összehasonlításban az elmúlt évek júliusi csapadékával, szembetűnően kevesebb eső, zápor hullott. Gyakorlatilag, ha áttanulmányozzuk az időjárás jellegét, akkor a választ is megkapjuk. A melegebb periódusokat egy-egy hidegfront követte, mely vagy egy északon elhaladó ciklonközponthoz tartozott vagy egy hullámzó frontrendszerhez. Minden esetben az ország északi területei kaptak nagyobb csapadékot, és a déli területeket inkább csak érintette a csapadékzóna.

 

 

Az is jól látható, hogy a két drasztikus lehűléshez tartózó naphoz (15-e és 22-e) tartozik a legtöbb csapadékot adó nap is.

A két hűvösebb periódus előtt, amikor igen meleg volt az időjárás az uralkodó szélirány: D-DK, a hidegfront megérkezésekor a szél megfordul, és ÉNy-ivá válik az áramlás.

 

 

Köszönöm megtisztelő figyelmüket!

Következő alkalommal folytatjuk „Időjárásunk” vizsgálatát.

Valnerovicz Rajmund

Megjelent a Mezőberényi Hírek havilap 2008. augusztusi számában.