Komfort ABC
KOMFORT ABC

Éghajlatváltozás

Az éghajlatváltozás az a téma, ami a mai napig számos érvet és ellenérvet vonultatott fel. Az egyetértés minimuma az, hogy a globális felmelegedés létezik és kiváltója az emberi szennyezés, az emberi népesedés.

Az IPCC (Éghajlat-változási Kormányközi Testület) egy korábbi kiadása a SRES (Kibocsátási Forgatókönyvek Speciális Jelentése) 6 reprezentatív forgatókönyvben vizsgálta a "globális éghajlatváltozást". A SRES kibocsátási forgatókönyvekre épülő éghajlati modellek előrejelzései szerint a globális földfelszíni átlaghőmérséklet 1,4-5,8°C-al fog növekedni az 1990-től 2100-ig tartó időszakban. Ezzel együtt a lehulló csapadék mennyisége földi átlagban növekedni fog a XXI. században, ugyanakkor regionális szinten növekedés és csökkenés egyaránt előfordul majd, jellemzően 5-20%-os mértékben. -írja a jelentés. (forrás: Az Éghajlat-változás Kormányközi Testület jelentése) Ebből is jól látszik, hogy több modellfutás a hőmérséklet növekedését különböző mértékben határozza meg. E mellett a csapadék mennyiségének meghatározása a legnehezebb feladat, hisz globális szinten ugyan növekszik a csapadék mennyisége, azonban az eloszlására futatott forgatókönyvek már koránt sem egyértelműek. Egy biztos: a szélsőségek gyakorisága növekszik. Az viszont még mindig nem lefutott dolog, hogy Magyarország és ezen belül egyes régiói csapadék szempontjából hosszútávon többlettel vagy hiánnyal számolhatnak.
Egy másik forrás szerint:
Előrejelzés: éghajlatunk évi átlagban melegszik, naposabbá és szárazabbá válik. A teleink melegebbek és valamivel csapadékosabbnak ígérkeznek. Átlagosan nyáron is melegedéssel, kevesebb csapadékkal és több napsütéssel kell számolnunk. (forrás: Báthory/ Mika/Pongrácz/Schlanger: A globális felmelegedés éghajlati sajátosságai a Kárpát-medencében)

Szélsőségek

Valóban, míg korábban a szélsőségek kevésbe voltak gyakoriak, legalább is a feljegyzések tanúsága szerint, addig manapság mindennaposakká váltak. Persze azt sem kell elfelejteni, hogy az információs csatornák bővülése, az Internet megjelenése, a hír eljutása a feladótól a címzettig felgyorsult. Tehát annak is fenn áll a lehetősége, hogy történtek események csak a megfigyelés korlátozott volt vagy nem jutott el az illetékesekig. A feljegyzések időbeni korlátozottsága is komoly problémát vet fel, hisz 200-300 évre visszatekintő íratok éghajlati szempontból csepp a tengerben. Ha eltekintünk ettől a problémától, és folyamatában vizsgáljuk a történéseket, mérünk, következtetünk, akkor a megállapítás egyértelmű: A szélsőségek gyakorisága növekszik. Csak remélni tudjuk, hogy ez a következtetés helytálló és elhanyagolható az, hogy elődeinktől viszonylag kevés információ áll rendelkezésünkre, a múltból. Napjainkban a minél szélesebb körű adatgyűjtés, adatfeldolgozás egy komoly lehetőség, amellyel élhetünk. Az amatőr észlelői társadalom alkothatja ennek az alapját. Azonban azt sem szabad elfelejtenünk, nem 1-2 év, hanem legalább 10-50 év szükséges ahhoz, hogy következtetéseket vonhassunk le éghajlatunk átalakulásáról. Most azonban még csak az elmúlt időszak adatai állnak rendelkezésre. Már ezekből az információkból is készíthetünk elemzéseket, prognózisokat. Így pl. magyar kutatók már meg is tették, a VAHAVA-projekt nem más, mint "A globális klímaváltozással összefüggő hazai hatások és az erre adandó válaszok" elnevezésű tanulmány. Mert nem elég felismerni a változásokat, modellezni a lehetőségeket, hanem a bekövetkező változásokra választ is kell alkotni. Ezek a változások nem csak az éghajlatra hatnak ki, hanem a gazdálkodásra, mezőgazdaságra, idegenforgalomra, népességre... egyáltalán egy adott környezetben az élhetőségre.

Mit hozott az Április hó?

Nem kellett csalódnunk, hisz Április a "szeszélyes" arcát mutatta.

Ugyanakkor nem volt hideg időjárás, időnként előfordultak hűvösebb periódusok: 2-5, 15-17, 23-24 körül. A legnagyobb pozitívum: nem volt FAGY! Április 10-e, 20-a környékén 20°C illetve a feletti léghőmérsékleteket mérhettünk. A havi maximum érték 24,5°C  21-én, míg a minimum 2,9°C 7-én volt.

Frontok jöttek, frontok mentek. Néhány csak érintette térségünket, mások alaposan éreztették hatásukat. Jó néhány zivatarban is részünk volt, sőt az első jégeső is leesett: április 22-én 18:35-18:37 között kb. 2 perces jégeső zúdult a város egyes részeire. A jégátmérő 0,5 cm.

Visszatérve a zivatarokra, nem ritka az április zivatar, azonban meglepően magas számban jelentkezett. Több mint 5 alkalommal (5-10), és legalább 5 különböző napon (5-10), ez 30 napra vetítve nem kevés, főleg áprilisban.

A csapadékot tekintve nagyon kedvező helyzettel szembesültünk. Korábbi években a tavaszi csapadékhiánytól volt hangos a város, most viszont a mindennapi áldás kezdett idegesítővé válni. Április 8-22 között napi szinten esett eső, zápor és gyakori zivatarok kísérték a csapadékképződést.

Havi csapadékmennyiség 35,2 mm lett. Azonban ne feledkezzünk meg arról sem, hogy már márciusban is kedvező csapadékmennyiség gyűlt össze: 54,3 mm. A két hónap 90mm-re, pedig igen tekintélyes ebben az időszakban.

Ezt a hónapot még egy érdekesség jellemezte. Nagy általánosságban, Mezőberényben az uralkodó szélirány délies (DK-D-DNY). Áprilisban nem így volt. Egy tartósabb északi-északkeleti áramlás alakult ki, ami az átlagosnál hűvösebb időt okozott több alkalommal, de főleg az időszak vége felé.


Köszönöm megtisztelő figyelmüket!

Következő alkalommal a nyári zivatarok kialakulására fordítunk nagyobb figyelmet.

Valnerovicz Rajmund

Megjelent a Mezőberényi Hírek havilap 2008. májusi számában.