KOMFORT ABC
Felhőatlasz

Felhőosztályozás - Második, teljeskörüen átdolgozott kiadás


Tartalomjegyzék:
Alapismeretek, fogalmak
Felhők keletkezése
Vertikális kiterjedésű felhők
Alacsony szintű felhők
Középmagas szintű felhők
Magas szintű felhők
Felhőváltozat
Felhőfajták
Járulékos felhőképződmény
Kisérő és Transzformálódott felhők
Orografikus és Speciális felhők
Impresszum


Alapismeretek, fogalmak

Felhők: A levegőből a földfelszín felett kicsapódott vízgőz összessége, azaz a vízgőz kondenzációja. Másként fogalmazva a magasban kondenzálódott vízcseppek és/vagy jégkristályok halmaza. Ha a kondenzáció 0°C alatti hőmérsékleten megy végbe, akkor jégkristályokká, amennyiben 0°C feletti a léghőmérséklet, akkor a vízgőz folyadékcseppekké alakul át. A magasság növekedésével általában fokozatosan csökken a hőmérséklet is, ez okozza azt, hogy a nagyobb magasságokban inkább már csak jégkristályok képződnek. A közepes szinteken a vízcseppek és a jégkristályok vegyesen fordulnak elő a felhőkben.

A felhők osztályzása többféle szempontból történik:
- Keletkezésük mechanizmusa
- Anyaguk
- Alakjuk
- Magassságuk szerint.

Keletkezésük mechanizmusa alapján a felhőknek két alapformája van:
- Stratus formájú (réteges) felhők,
- Cumulus jellegű (konvektív, gomolyos szerkezetű) felhők,
- Hullámfelhők.

Anyaguk szerint lehetnek:
- Vízfelhők, ekkor folyékony vizet tartalmaznak, de túlhűlt állapotú víz is jelen lehet,
- Jégfelhők, melyek jégkristályokból épülnek fel. A jégkristály mérete nagyobb, de számuk kevesebb.
- Vegyes halmazállapotú felhők, melyeket túlhűlt víz és jégkristályok alkotnak.

Alakjuk szerint lehetnek:
- Réteges felhők, vastagságukhoz képest nagy vízszintes kiterjedéssel rendelkeznek. Rostos, fonalas szerkezet jellemzi.
- Gomolyos felhők, jelentős vastagsággal rendelkeznek vízszintes kiterjedésükhöz képest. Megjelenésük halmok, rögök.
- Vastag felhők, arányaiban a vastagságuk és kiterjedésük összemérhető.

Magasságuk szerint a felhőket négy csoportra sorolhatjuk:
- Magas
- Középmagas
- Alacsony szintű
- Nagy függőleges kiterjedésű


Felhők igen változatos formavilággal rendelkeznek, ezért igen szerteágazó az osztályzásuk.
A Nemzetközi felhőatlasz a felsorolt osztályozási módok helyett, egy másik rendszert alkalmaz, amely részletekbemenő finomításokkal konkrét felhőmeghatározást tesz lehetővé:

Alap kategóriák:
- felhőfajok
- felhőfajták
- felhőváltozatok

Ezek a főbb csoportosítások, illetve a továbbiak:
- járulékos felhőképződmények
- kísérőfelhők
- transzformálódott felhők
- orografikus felhők
- speciális felhők

Felhőréteg
Azon felhők összesége, amelyeknek a felhőalapja körülbelül azonos szinten helyezkedik el. A felhőréteget alkotó felhők típusa lehet azonos, de lehet különböző is, valamint létrehozhat egybefüggő réteget, de alkothatják különálló elemek is.

Felhőszint
A légkörnek két magassági szint által határolt azon rétege (tartománya), amelyben bizonyos felhőfajták rendszeresen megjelennek. A felhőosztályozás három tartománya különböztet meg:
- Magas szintű felhők: alapjuk 6000m felett. Pl. cirrus (Ci)
- Középmagas szintű felhők: alapjuk 2000-6000m között. Pl. altocumulus (Ac)
- Alacsony felhőszint: alapjuk 2000m alatt. Pl. stratocumulus (Sc)

Felhőpad
Jelentős horizontális mértékkel bíró, a távoli messzeségben feltűnő, padra jellemző felhőzet. A látóhatárt nagy részben letakarja.

Felhőtető
Szemmel láthatólag, még észlelhető mennyiségű felhőt (jégkristály, víz) tartalmazó légtömeg legmagasabb szintje a légkörben. Földfelszíntől mért függőleges távolságát méterben vagy hektofeetben fejezik ki.

Felhőszakadás
A lehulló csapadék intenzitása eléri ill. meghaladja percenként az 1 mm-t, és mennyisége pedig a félóránkénti legalább a 30mm-t. Jellemzően intenzív zápor vagy zivatartevékenység esetén lép fel.

Felhőalap
A levegőben tapasztalhatóan (láthatóan) legalacsonyabb szinten megjelenő vízcsepp és/vagy jégkristály alkotta felhőrészecske.

Felhőcsúcs
Egy felhőnek azon része, amely a felhő minden további részénél magasabban található, kiemelkedik a felhőszintből.

Felhőfal (felhőfüggöny)
A horizonton megjelenő, vertikális (függőleges) kiterjedésű, egybefüggő, sötét felhőpad. Általában erőteljes időjárási esemény előhírnöke.

Felhőalap magassága
Határozott konturral rendelkező, kiterjedt mértékkel bíró felhőzet legalacsonyabb részének távolsága a földfelszíntől. A felhőalap magassága megadható méterben, vagy angolszász mértékegységben: feet-láb.

Felhővonalak
Viszonylag nagy - karakterisztikusan 2-200km területen - rendezetten megjelenő kumuluszfelhőzet (gomolyfelhőzet), amelyek közel vonalas vagy párhuzamos rendszerbe igazodnak. A konvekció rendezetté válása során kialakul a széliránnyal párhuzamos vonalba rendeződő, sűrűn egymás mellett elhelyezkedő Cu felhősor, amelyet felhőútnak is nevezünk.

Felsiklási felhőzet
Jellemzően frontális emelés és/vagy feláramlás hatására kialakuló felhőzet. Ha meleg levegő aktív felsiklásáról beszélünk, akkor nagytérségű emelési folyamatok zajlanak le, nagy kiterjedésű rétegfelhők alakulnak ki, melyekből hosszú ideig tartó csapadékhullás várható. Passzív felsiklás esetén, a gyorsabban mozgó hideg levegő csúszik a könnyebb melegebb alá, és ha mindez labilis légrétegződésnél játszódik le, akkor az emelés erőteljes gomolyfelhő-képződéssel, valamint záporokkal, zivatarokkal társulhat.

Felhőcsoport
Felszálló meleg levegőcellák hatására csoportosan képződő felhőzet, amelynek kialakulásában nemcsak a hőhatás, hanem a levegő labilitása is szerepet játszik. Jellemzően, a csoportban lévő cellák egymást generálva képződnek.

Felhőváltozat
Része a felhőosztályozásnak.
Felhőfajon és/vagy felhőfajtán belül további változatokat különítünk el, átlátszóság, illetve elrendeződési forma szerint.A felhőváltozat több felhőfajra is jellemző lehet, illetve egyazon felhőnek több felhőváltozatra jellemző karakterisztikája is előfordulhat.

Járulékos felhőképződmény
A felhő törzsével egybeolvadó vagy különálló karakterisztikus felhőalakzat, mely az eredeti felhő fejlődése közben jön létre. Több járulékos felhőképződmény is kapcsolódhat az adott felhőfajhoz egyidejűleg.

Kísérőfelhő
A felhő törzséhez kapcsolódó vagy különálló másodlagos felhőalakzat, mely a fő felhő fejlődése során alakul ki. Egyidejüleg több kisérőfelhő is tartozhat egy adott felhőfajhoz.

Transzformálódott felhő
Eredetileg más felhőfajtából képződött. Nevük meghatározásában jelentős szerepe van az anyafelhőnek. Megnevezésük: a meghatározott új faj neve és az anyafelhő (korábbi, eredeti felhő) genitus toldalékkal kiegészített neve együttesen. Kivételek: a stratus, cirrostratus és cirrus nem alakul át, míg a cirrocumulus kizárólag csak közvetlenül alakul ki. Például: Altocumulus cumulogenitus (Ac cugen).

Orografikus felhő
Általában hegyek által kényszerített feláramlások, azaz orografikus emelés hozza létre, és a légáramlást zavaró akadályok befolyásolják legnagyobb mértékben az orografikus felhők megjelenését, alakját, formáját. Felhőtípusai: Zászlófelhő, Taréjfelhő, Sapkafelhő, Főnfelhő, Rotorfelhő.

Főnfal
A meleg és száraz bukószél, azaz a főn hozza létre. A meleg, száraz levegő a hegygerinc mentén képződik, ennek felhőoszlató hatása van. A nedves, felhős szélnek kitett oldal határozottan elkülönül a szélcsendes, felhőmentes oldaltól. Ez a konturos elkülönülés adja meg a főnfal jellegzetességét.

Rotorfelhő
Magas hegyláncok szélcsendes (lee-oldalán) oldalán jön létre. Orografikus, jellemzően altocumulus felhő. A hegygerinc szintjén az áramlás eléri 8-10m/s erősséget,ekkor a lee-oldalon hullámrendszer jön létre. A légkör alsó rétegeiben vízszintes tengelyű örvények, ún. rotorok alakulnak ki, amelyekben a légáramlás alul fordított irányú. Az örvények felszálló ágában képződnek a jellegzetes alakú rotorfelhők.

Sapkafelhő
A légáramlást zavaró akadályok, hegyek hozzák létre, orografikus felhőtípus. A hegygerinc szintjén az áramlás eléri a 8-10m/s erősséget, és ha a levegő elég nedves, akkor a hegycsúcson felhősapka alakul ki, amely az erős szél ellenére egy helyben marad, s az 500-1500m vastagságot is elérheti. A nedves levegő folyamatos kondenzációja tartja életben a felhősapkát.

Taréjfelhő
A hegygerinc környezetében kialakuló, orografikus felhőtípus. Jellemzően a szélcsendes (lee-oldal) irányába húzodik, de a gerinc mentén, gerincen, valamint fölötte is megtalálható. Az erős szél ellenére nem változtatja helyzetét. A kényszerített, nedves levegő a folyamatos kondenzáció motorja.

Speciális felhők
Nem közvetlenül meteorológiai folyamatok útján alakulnak ki. Legismertebb típusai a kondenzcsíkok, a tüzek, a vulkánkitörések által létrehozott felhők, továbbá a nagy magasságokban megjelenő gyöngyház-és világító felhők.


Felhők keletkezése

1. A légáramlás, az útjában álló akadály miatt kénytelen felemelkedni, ha azt megkerülni nem tudja (orografikus emelkedés).

2. A talaj közelében beálló hőmérsékletkülönbség miatt, a melegebb, azaz könnyebb (kisebb sűrűségű) levegő felemelkedik (konvekció).

3. Ha két különböző hőmérsékletű levegőtömb kerül egymás mellé, a sűrűség különbsége miatt, a hidegebb levegő az alsó rétegben igyekszik elhelyezkedni, míg a melegebb levegő a hideg fölé nyomul, eközben felemelkedik (frontális emelkedés).

4. Ha meleg levegő felé hidegebb levegő áramlik, a légoszlop egyensúlya labilissá válik, és megindul a légtömegek helycseréje, amelynek során a melegebb levegő felszáll.

5. Ha két levegőtömb összeáramlik, torlódik, szintén emelkedő mozgások lépnek fel.


Felhők osztályozása magasságuk szerint

Magasságuk szerint a felhőket négy csoportra sorolhatjuk: a magas, a középmagas, az alacsony szintű, illetve a nagy függőleges kiterjedésű felhőkre.

1. magas szintű felhők: alapjuk 6000m felett.
2. középmagas szintű felhők: alapjuk 2000-6000m között.
3. alacsony felhőszint: alapjuk 2000m alatt.
4. nagy függőleges kiterjedésű felhők: alapjuk 500-3000m, tetejük 6000-10000m magasan helyezkedik el. Függélyes kiterjedésük vízszintes méretükhöz képest jelentős.

Magasság


Vertikális (függőleges) kiterjedésű felhők

Cumulus

Cumulus (gomolyfelhő)
Éles körvonalú, sűrű, különálló felhő, amely függélyes irányban fejlődik, növekvő kupola vagy torony alakjában. A felhő kelvirágra emlékeztet, s napsütötte része vakítóan fehér. Alapja viszonylag sötét és megközelítőleg vízszintes, általában 500-2500m magasságban helyezkedik el. Télen alacsonyabban 600-1200m között, nyáron 1500-2000m a jellemző alapmagasság. Vastagságuk néhány kilométer. Jelentős m/s feláramlások hozzák létre. A felhő néha tépett formában is megjelenik. Főleg vízcseppekből áll, amelyek gyakran túlhűlt állapotban vannak. A felhőcsúcsuk jóval fagypont alatti hőmérsékleten jégkristályokat is tartalmazhatnak. Ekkor, a felhőkből záporszerű csapadék is hullhat. A jegesedés és turbulencia erőssége függ a kiterjedésüktől.
Jele: Cu.

Cumulusjellegű

Cumulusjellegű felhő (konvektív felhő)
Azokat a felhőket soroljuk ide, amelyeket az alapjuk, magasságuk szerint az alacsony szintű felhők közé lehetne sorolni, de a nagy függőleges kiterjedésük miatt magasabb szintekbe is átnyúlnak. A gomolyos (Cumulus) felhőkre jellemző, hogy egyedül álló halmok, vagy rögök formájában mutatkoznak, vízszintes méretükhöz képest jelentős a vastagságuk is. Eredete a légkör konvektív feláramlásaira vezethető vissza. Adott helyen felszálló meleg légáramlatok hatására képződik. A felemelkedő levegő vízgőztartalma kondenzálódik, kicsapódik.

Fractus

Fractus
Legalacsonyabb felhőalappal rendelkező felhő. Felhőfoszlánynak is nevezik. Keletkezése: a talajon nagyon magas légnedvességtartalom mellett, kevés emelés vagy turbulencia is elegendő megjelenésükhöz. Gyakorlatilag az emelés kikényszeríti a nedves levegő kondenzációját, amely igen alacsony szinten megy végbe.
Jele: fra.
pl. Cumulus fractus (Cu fra)

Humilis

Humilis
Egyszerű, alja lapos, teteje felé keskenyedik, gömbölyödik. Gomolyfelhők közül a legkisebb. Viszonylag gyenge hőáramlás hozza létre. Néhányszor száz méter vastag. Vízcseppekből áll. Nedves környezetben alacsony szinten képződik a felhő alja, szárazabb körülmények között csak sokkal magasabban. A cumulus humilis sokszor csak első fázisa a cumulus képződésnek. Hideg környezetben jegesít csak. Nem okoz különösebb légköri zavart. Gyenge légörvényeket, turbulenciákat válthat ki.
Jele: hum.
pl. Cumulus humilis (Cu hum)

Mediocris

Mediocris
Mérséklet gomolyfelhő. Közepes függélyes kiterjedésű, cumulus felhők, felső részükön viszonylag kicsiny dudorokkal. Erősebb hőhatás eredménye. Átlagosan egyenlő hosszúságúnak és szélességűnek mutatkozik. Fehér vagy világosszürke, alja lapos formájú. Átmenetet képez a cumulus humilis és a cumulus congestus között. Csapadékot nem adó, mert nem eléggé jelentős hozzá. Gyenge légörvényeket okozhat. Erős szél esetén vízszintes irányban foszlányok képződhetnek. Ezek nagy sebességgel mozognak az égen. Nevük ebből adódóan töredékes mérsékelt felhők, azaz cumulus mediocris fratus.
Jele: med.
pl. Cumulus mediocris (Cu med)

Congestus

Congestus
Erőteljesen felfelé növekvő, jelentős függőleges kiterjedésű cumulus felhők elnevezése. A felhők felső részére gyakran nagy kelvirágszerű. Függőleges kiterjedésű gomolyfelhő képződés utolsó szakasza, a cumulus mediocris után. Erős felszálló légáramlatok hozzák létre. Magassága sokkal jelentősebb (3-6km), mint szélessége (néhány km). Bizonyos fejlettségi fok esetén, azonban a szélesség elérheti a 10-15km-t is. Alja lapos, körvonalai rojtosak. A hőáramlás mellett, általában a légkör labilitására is szükség van képződéséhez. Azaz a magasság növekedésével a környező levegő hőmérséklete gyorsabban csökken, mint általában. A magasban lényegesen hidegebb van. Ez felhőtípus erős záporokat vagy hóesést adhat. Vízcseppekből áll, de 0°C-os szint felett vegyes halmazállapot a jellemző. Ezen a szinten már mérsékleten vagy erősen jegesít. A felhő belsejében veszélyes légörvények, turbulenciák léphetnek fel, mivel a függőleges légáramlások elérik a 10m/s értéket. Lehetőleg el kell kerülni a berepülést.
Jele: con.
pl. Cumulus congestus (Cu con)

Cumulonimbus

Cumulonimbus (zivatarfelhő)
Hegyekre vagy tornyokra emlékeztető, jelentékeny függélyes kiterjedésű, hatalmas, igen sűrű felhőtömeg. Megjelenhet különállóan vagy csoportosan, vonalas alakzatba rendeződve. Tetejének egy része rendszerint sima, rostos vagy barázdált, és csaknem mindig sík. A felhőtető gyakran - eléri a tropopauzát - terjeszkedik szét üllő (incus) alakjában. Vízszintes kiterjedése néhány kilométertől, akár 60-70km-ig terjedhet. A felhőalap legtöbbször igen sötét, és alatta (vagy az alappal egybeolvadva) sokszor jelennek meg tépett gomolyok. Vegyes halmazállapotú felhő. Vízcseppekből és - elsősorban a felhő felső részében- jégkristályokból épül fel. Tartalmazhat még nagy esőcseppeket, gyakran hópelyheket, szemcsés havat, fagyott esőcseppeket, és néha jégdarabokat. A cseppek erősen túlhűlt állapotban is megjelennek. Alacsony hőmérsékleten erősen jegesít. Több 10m/s-os függőleges áramlások miatt erős turbulenciát okoz. Csapadéka gyakran heves, és mindig záporszerű. Fejlődését rendszerint villámlás és mennydörgés (zivatar) kíséri. Repülésbiztonsági szempontból a legveszélyesebb. Szándékosan berepülni TILOS!
Jele: Cb.
pl. Cumulonimbus (Cb)

Calvus

Calvus
Olyan cumulonimbus megnevezés, amelynek felső részében a gomolyok egy részére már nem éles körvonalú, de cirrusszerű képződmények még nem különböztethetők meg rajtuk. A felfelé növekvő tornyok, többé-kevésbé a függélyesben sávos, fehéres színű felhőtömeggé alakulnak át. A cumulonimbus calvus átmenetet képez a cumulus congestus és a cumulonimbus capillatus incus között. A hőáramlás és a légköri labilitás egyesül, így a felhőcsúcs a cumulus congestus csúcsa fölé emelkedik. A troposzféra e szintjén már nem vízcsepp kondenzáció, hanem jégkristály képződés meg végbe. A felhőcsúcs csillogó, de nem vesz fel üllő alakot. A felhő záporokat vagy havazásokat okoz. Kiadós mennyiségben ad csapadékot. Száraz területeken a felhő aljából elinduló záporeső nem éri el a talajt, mert esés közben elpárolog. Ekkor a felhő alatt úgynevezett virgák jelennek meg. Az erős felszálló légáramlatok heves turbulenciát, légörvényeket okoznak. Így bármely cumulonimbusba való berepülés határozottan tilos, csak ha nincs mód az elkerülésére.
Jele: cal.
pl. Cumulonimbus calvus (Cb cal)

Calvus Pileus

Calvus Pileus
Olyan cumulonimbus calvus felhő, amelyben további erős hőáramlási jelenség megy végbe, a környező légtömeg labilitásának következtében. Ha a levegő elég erősen emelkedik, akár 35-45km/h sebességet elérve, egy érdekes jelenség alakul ki. A felhőben erős felszálló légáramlat magával ragad kisebb légtömegeket, amelyet felfelé tol. Ilyenkor ebben a légtömegben lévő vízgőz is kondenzálódik, így a calvus felett megjelenik egy fejfedőhöz hasonló, elnyújtott formájú, pelyhes felhő: PILEUS. A cumulonimbus emelkedése közben a calvus lassan utoléri a pileust (fejfedőt). Majd a két felhő találkozik, befedi a calvust, végül összeolvadnak. A pileus képződése előrevetíti egy zivatar létrejöttét, azaz beazonosításával előre jelezhető a zivatar.
Jele: cal pil.
pl. Cumulonimbus calvus pileus (Cb cal pil)

Capillatus

Capillatus
Felhőfajta, olyan cumulonimbus megnevezés, amelynek a felső része cirrusszerű, és alakja szálas, rostos vagy sávos szerkezetű, üllőre, tollazatra vagy hatalmas hajcsomóra emlékeztet. A cumulonimbus felhőket rendszerint zápor vagy zivatar kíséri, gyakran szélrohamokkal, olykor jégesővel. A felhőalap alatt sokszor figyelhető meg élesen kirajzolódó csapadéksáv (virgácska).
Jele: cap.
pl. Cumulonimbus capillatus (Cb cap)

Incus

Incus (üllőfelhő, cumulonimbus-ernyő, ernyőfelhő, zivatarernyő)
Járulékos felhőképződmény, mely kizárólag a cumulonimbusra, azaz a zivatarfelhőkre jellemző. A zivatarfelhő felső részén, ernyőszerüen szétterülő, rostos, szálas jellegű cirrusfelhőzet. Megjelenése: üllő-, ékformájú, olykor áttetsző, máskor erősen megvastagodó, jégkristályokból álló felhőtömeg.
Jele: inc.

A cumulonimbus incus a felhők királya. Felhatol a troposzféra felső határára, betör a tropopauzába, de akár a sztratoszféra alsó rétegeibe is. Erős felszálló légáramlat és nagy környezeti labilitás jellemzi. Amíg az emelkedő felhő körül megmarad a labilitás, addig tovább emelkedik, valamint folytatja kiterjedését. Hatalmas magas légköri felhőtömeg jellemzi, ék alakú felhőképződményt üllő formájáról nevezték el. A felhőnek ez a felső része (incus) jelzi a vihar jövetelét. A zivatarfelhő elérve a troposzféra felső határát, a levegő hőmérséklete stabilizálódik, azaz megszűnik a labilis légrétegezettség. A tropopauzában a léghőmérséklet stagnál, illetve emelkedik. A légáramlatok nem tudnak tovább emelkedni, ugyanakkor az alsó légrétegekben ható felhajtóerő, továbbra is tolja a felette lévő légtömeget. Így a tropopauza szintjén sugárirányú kiterjesztésre kényszeríti a felhőt. Ez hozza létre a jellegzetes üllőformát. Egyben meghatározza a troposzféra felső határát. Az üllő jégkristályokból áll, így cirruskoronát alkot. Ha magas légköri szelek hatnak erre a koronára, akkor csíkozott felületet képeznek rajta. Ha olyan erős a feláramlás, hogy egészen a sztratoszféra alsó rétegeibe is betör, akkor igen heves viharra, jégesőre, felhőszakadásra, viharos szélre, akár tornádóra is lehet számítani.
pl. Cumulonimbus capillatus incus (Cb cap inc)

Cumulonimbus mamma

Cumulonimbus mamma
A legérdekesebb felhőképződmény. A cumulonimbus olyan felhődudorokat képez, amely az üllő felhő alsó részéről lógnak alá. Ennek megnevezése: mamma. Kifejlett stádiumban lévő zivatarfelhő velejárója lehet. Igen erős, sőt pusztító vihar előjele. Jellemzője a felszálló nedves légáramlatok, amelyek felemelkednek a troposzféra határáig, ott a levegő stabilizálódik, ami az üllőfelhő vízszintes, sugárirányú szétáramlásához vezet. Az igen nagy üllőfelhő jelentős területeket fed le, és olyan területek fölé is hatol, ahol hideg leszálló légáramlatok a jellemzőek. A hideg hőmérsékletű, eredetileg felhőmentes területek fölött, az üllő által vezetett hő és nedvesség labilitást hoz létre. Az üllőfelhőben lévő meleg, nedves levegő a földfelszín felé irányuló hőáramlást indít el. Ezt, az úgynevezett fordított hőáramlást még a tömegvonzás, valamint a felhőből érkező csapadék hatása is erősíti. Így alakulnak ki a mammatusok az üllő alatt. Nagy területeket fedve le. Akár több száz négyzetkilométer kiterjedésű is lehet az üllőfelhő. A zivatar központjától nem messze jelennek meg a mammatusok. Ez jelzi, hogy a zivatarfelhő elérte maximális erejét. Ettől kezdődően, igen heves zivatarra, akár tornádóra is számítani lehet. Minden körülmények között, el kell kerülni a légi járműveknek. Hatalmas turbulenciák, légörvények jellemzik.
Jele: Cb mam.
pl. Cumulonimbus mamma (Cb mam)


Alacsony szintű felhők

Alapjuk 2000m alatt.

Stratus

Stratus (alacsony rétegfelhő)
Az alapja nagyjából egyenletes, a színe szürke, s alacsony szinten keletkezik. Stabil légkörben a meleg és nedves levegő addig emelkedik, amíg el nem éri a kondenzációs pontját. Az inverzió és az inverziós réteg határfelületén kialakuló hullámmozgás alakítja. Hullámfelhő, mert nagy a tér- és időbeli ingadozása. Magasságváltozása rövid idő alatt elérheti a 200-300 métert. Jellemző frontrendszer közeledtekor, illetve orografikus emelés következtében. Meghatározó az inverziós réteg feletti szennyeződés erős kisugárzása, mely hat kialakulására. Földfelszínen képződött ködtakaró emelkedése közben alacsonyszintű rétegfelhő alakulhat ki. Viszont a stratus felhő talajra is lesüllyedhet, ekkor ismét ködtakaró alakul ki. A közepes földrajzi szélességeken 500-2000m magasságban helyezkedik el. A felhő alsó szintje általában 100-300m között, sőt 50m alatt is lehet. A kondenzáció talajközelben, de akár 2000m magasságban is végbe mehet. Felülről tekintve lehet sima, nyugodt, ekkor a felhőalap igen alacsony. Ha egyenetlen, hullámos, vagy tornyos jellegű, akkor 300m ill. feletti a felhőalap. Kis vízcseppek, alacsony hőmérsékleten pedig kis jégrészecskék alkotják. Pár centiméter vastagságtól a több száz méter vastagságig előfordul. Horizontális kiterjedése jóval nagyobb, akár több száz négyzetkilométert is lefedhet. Ha a felhő sűrű és vastag, igen apró esőcseppek, néha fagyott eső, és szemcsés hó is képződik benne. A felhőből szitáló eső, fagyott eső vagy szemcsés hó hullhat. Ennél erőteljesebb csapadékot adó felhőzetet, nimbostratusnak nevezzük, ez a réteges esőfelhő. A stratus erőteljesen csökkentheti a látótávolságot, ezért veszélyes tényező a közlekedésben. Alacsony hőmérsékleten gyengén jegesít, de a repülés a felhőben nyugodt.
Jele: St.
pl. Stratus (St)

Stratus fractus

Stratus fractus
Legalacsonyabb felhőalappal rendelkező felhő. Felhőfoszlánynak is nevezik. Keletkezése: a talajon nagyon magas légnedvességtartalom mellett, kevés emelés vagy turbulencia is elegendő megjelenésükhöz. Gyakorlatilag az emelés kikényszeríti a nedves levegő kondenzációját, amely igen alacsony szinten megy végbe.
Jele: St fra.
pl. Stratus fractus, Stratus nebulosis (St fra, St neb)

Stratus formájú felhő (réteges felhő)
Nagy a vízszintes kiterjedése, rendszerint több száz km hosszú, és széles területeket borít be. Eredete, a légkör nagy térségű rendezett feláramlásaira és rendezetlen keverőmozgásaira vezethető vissza.

Orográfiai stratus

Orográfiai stratus (hegyrajzi alacsony rétegfelhő)
Képződésük, a szél által szállított meleg és nedves levegő jelentős domborzati tényező hatására emelkedésre kényszerül. Megjelenésére partvidékeken, ahol magas a légnedvesség, valamint dombok tetején, hegycsúcsok magasságában várható. Általában 150m feletti szinten, de szárazabb légkör esetén akár nagyobb magasságban is kialakulhat. Jellemző, hogy nincs mozgásban, inkább egy helyben áll. A szél állandó utánpótlásának következtében - emelkedéssel - a kondenzációs szinten képződik, míg a domborzat másik oldalán - adiabatikus melegedéssel, leereszkedéssel - oszlik. A légnedvesség nagyban befolyásolja kilétét, azaz igen nedves levegőben szétterjed, a szél által fújt oldalon képződik, letakarja a hegytetőt, dombtetőt, majd a másik oldalon gyengül, magasság csökkenésével megszűnik. Nagyban függő a szélerősségtől, széliránytól, légnedvességtől, topográfiai viszonyoktól (domborzat fekvése, meredeksége stb.). Állandó jelenléte megtalálható a Hawaii szigeteken vagy Fokváros közelében. Amikor nem elegendő a légnedvesség, viszont kellő magasságban a hőmérséklet csökkenésével elérheti a kondenzációs szintet. Ekkor középmagas orográfiai felhőképződmények, úgynevezett lencsefelhők képződnek.

Csuklyafelhő
Hegygerincen és szélvédett oldalon képződik. A szélnek kitett magashegység oldalán, torlódás miatt, légnyomás-emelkedés következik be. Míg a szélárnyékos oldalon nyomáscsökkenés alakul ki. Az alacsony légnyomás kedvez a kondenzációnak, megfelelő légnedvesség esetén felhő képződik. Ez tapasztalható a Himalájában, ill. az Alpok magas csúcsain.

Nimbostratus

Nimbostratus (réteges esőfelhő, esőrétegfelhő)
Szürke, gyakran sötét, középmagas szintű, nagy vízszintes és függélyes kiterjedésű felhőréteg, amelynek alapját a folyamatosan hulló eső vagy hó elmosódottá teheti. A felhőréteg olyan vastag, hogy a Napot teljesen eltakarja. Jellemző frontfelhőzet 2-7km magasságban képződik. Alapjának magasságát a fronthoz mért távolsága határozza meg. Frontvonal közelében a legalacsonyabb 600-1000m. Ekkor a felhőalap alatt gyakran jelennek meg alacsonyan úszó szakadozott felhőfoszlányok, így viszont a felhőalap csak 100-200m, sőt kevesebb is lehet. Vastagsága néhány száz métertől, kilométerig terjed. A felhőt (néha túlhűlt) vízcseppecskék és esőcseppek, továbbá hókristályok és hópelyhek, illetve keverékük alkotják. Ezért vegyes halmazállapotú felhő. A felhőalapból mindig hullik csapadék, amely legtöbbször a talajt is eléri, rendszerint tartós, folyamatos esőzés vagy havazás formájában. Télen és átmeneti időszakban hullhat belőle ónos eső is. Mivel túlhűlt vízcseppeket is tartalmaz, ezért erősen jegesít 0°C alatt. Gyenge turbulenciát okozhat.
Jele: Ns.
pl. Nimbostratus (Ns), Nimbostratus praecipitatio (Ns pra)

Stratocumulus

Stratocumulus (alacsony gomolyos rétegfelhő)
Szürke vagy szürkésfehér folt, lepel vagy réteg alakját öltő, felülete rendezetlen, alakja jól körülhatárolható és elég lapos, alacsony szintű felhő. Csaknem mindig található benne jégtáblaszerű vagy hengeres, néha összeolvadó sötét részek. Általában vékony rétegekben terjed, néha több száz kilométeres szélességben fordul elő. Alakját nagyban meghatározza az őt kialakító hullámmozgás, jellemző a kisebb hullámhossz. A felhőréteg vastagságától nagyban függ színe, így a fehérestől a sötétszürkéig minden árnyalatban előfordul. A felhőben végbemenő hőáramlás következtében pelyhes megjelenésű. Kialakulásában két folyamat játszik szerepet.
1. Nagy mennyiségű nedves és meleg levegő emelkedik fel, annak következtében, hogy egy frontrendszer vagy orografikus emelés kényszeríti ki. Kondenzációs szinten, gyengén változékony légkör hatására gomolyos szerkezetűvé válik.
2. Nagy területen, enyhe hőáramlás következtében meleg és nedves levegő emelkedik fel, ez egyazon szinten kondenzálódik. Ha nincs további függőleges kiterjedés, akkor a délutáni óráktól oszlásnak indul a felhőzet, és estére kitisztul az idő. Legáltalánosabb felhőtípus. A közepes földrajzi szélességeken 500-2000m magasságban képződik. Vízcseppecskék alkotják, néha esőcseppek vagy szemcsés hó (ritkán hó, ritkábban hókristályok és hópelyhek) kíséretében. Vastag stratocumulusból ködszitálás vagy gyenge hó képződhet. Gyengén, mérsékelten jegesít és okozhat turbulenciát.
Jele: Sc.
pl. Stratocumulus (Sc)

Stratocumulus opacus

Stratocumulus opacus
Sűrű, réteges gomolyfelhő. Vastagsága 300-600m közötti, de több is lehet.
Jele: Sc op.
pl. Stratocumulus stratiformis opacus (Sc str op)

Stratocumulus translucidus

Stratocumulus translucidus
Átlátszó, vastagsága 100-300m, nagysága 600-1000m körül van.
Jele: Sc tr.
pl. Stratocumulus stratiformis translucidus perlucidus (Sc str tr pe)


Középmagas szintű felhők

Alapjuk 2000-6000m között.

Altostratus

Altostratus (középmagas rétegfelhő, lepelfelhő)
Barázdált, sávos vagy teljesen egységes formában, középmagas szinten jelenik meg, szürkés vagy kékes színű, s mert vízszintes kiterjedése nagy, az égboltot részében vagy egészében beborítja. Egyes részei olyan vékonyak, hogy rajtuk a Nap vagy a Hold elmosódottan látszik, vékony fehér leplet képez. 2-7km magasságban képződik. Jelentős légnedvességre utal. Vastagsága 500-1500m között lehetséges. Kialakulása, egy nagy légtömeg, időjárási front hatására felemelkedik és kondenzálódik. Így akár több ezer négyzetkilométer felhőréteg alakulhat ki. Amennyiben az egész eget lefedik, nehezen állapítható meg magasságuk. Ha a felhők elmosódottnak és rendszertelennek hatnak, akkor altostratusról beszélhetünk. Vízcseppecskékből és jégkristályokból álló, ún. vegyes halmazállapotú felhő, amely esőcseppeket és hópelyheket is tartalmaz. A talajra viszonylag folytonos, de gyenge csapadékot hullat. Ha erősen megvastagszik, akkor esőt vagy havat okoz nagy területen. Nyugodt repülés jellemzi, viszont gyengén vagy mérsékelten jegesít. Ellenben, alacsony hőmérsékleten, erős jegesedést okoznak a repülőgépeknek.
Jele: As.
pl. Altostratus (As)

Altostratus undulatus

Altostratus undulatus
Vékony rétegben fejlődik ki. A levegőtömeg hullámmozgásának köszönhetően alakul ki külleme. Eltérő irányú és/vagy sebességű légtömegek egymásra gyakorolt, nyíró hatása okozza. A légrétegek között léghullámok, légörvények keletkeznek. Amennyiben elegendő a levegő nedvességtartalma, akkor felhő képződik, a hullám megszűnésekor a felhő is feloszlik. Az égbolton szabályos hullámok képződnek. Melynek erőssége a széltől és a légnedvességtől függ. Az undulatosokat alul vékony felhőképződmények kötik össze, vagy egymással nem kapcsolódó hullámtaréjokra bomolhat fel. Nem jelez előre időjárási eseményt, viszont erős turbulenciára, szélnyírásra utal jelenlétük.
Jele: As un.
pl. Altostratus undulatus (As un)

Altocumulus

Altocumulus (középmagas gomolyfelhő, középmagas gomolyos rétegfelhő, párnafelhő)
Szürkébe hajló színű, rendszerint árnyékot adó, középmagas szintű felhőréteg. Néha összeolvadó, gyakrabban szabályos elrendezésű, lapos, párnaszerű, legömbölyített gomolyok vagy hengerszerű elemek alkotják, 2-7km magasságban képződik. Inverzió alatt és felett képződnek. Átlagos vastagsága 200-700m között valószínű. Akár több rétegben is kialakul. Instabil légkörben a meleg és nedves levegő addig emelkedik, amíg el nem éri a kondenzációs pontját, ez középmagas szinten és nagy területen következik be. Jellemző frontrendszer közeledtekor, illetve orografikus emelés hatására. A labilis légkör formálja az altocumulust, és gomoly alakú felépítést eredményez. Amennyiben nem jelentős a felhőtömeg, akkor nem jelez időjárási eseményt, ekkor gyenge csapadékot adhat. Azonban kiterjedt felhőmező érkezése, frontrendszer közeledtére utal. Az altocumulosok és altostratusok gyakran együttesen jelenek meg, vegyes felhőzetet alkotva. Így akár több ezer négyzetkilométert is lefedhetnek. Legnagyobb része túlhűlt vízcseppecskékből áll, de felső részében igen alacsony hőmérsékleten kristályok is keletkezhetnek. Általában gyenge vagy mérsékelt turbulenciát és jegesedést váltanak ki. Alacsony hőmérsékleten viszont, erős jegesedés okoznak a repülőgépeknek.
Jele: Ac.
pl. Altocumulus (Ac), Altocumulus stratiformis perlucidus (Ac str pe), Altocumulus floccus virga (Ac flo vir), Altocumulus floccus (Ac flo), Altocumulus lenticularis (Ac len)

Altocumulus undulatus

Altocumulus undulatus
A levegőtömeg hullámmozgásának köszönhetően alakul ki külleme. Eltérő irányú és/vagy sebességű légtömegek egymásra gyakorolt, nyíró hatása okozza. A légrétegek között léghullámok, légörvények keletkeznek. Amennyiben elegendő a levegő nedvességtartalma, akkor felhő képződik, a hullám megszűnésekor a felhő is feloszlik. Az égbolton szabályos hullámok képződnek. Melynek erőssége a széltől és a légnedvességtől függ. Párhuzamos cumulussávok alakulnak ki, amelyek szétterülhetnek, vagy feltornyosulhatnak. A sávok közeledhetnek, vagy távolodhatnak egymástól. A labilis légrétegezettségnek köszönhetően - amely különböző magasságban vált ki hatást - gomolyos alakúak. Középmagas szinten nagy légnedvességre utal jelenlétük, frontrendszer közeledtére. Megvastagodva esőt, alacsony léghőmérsékleten havazást eredményez. Altostratussal együtt gyakran jelenik meg, vegyes felhőzetet alkotva. Ekkor nehéz meghatározni, hogy okoz-e majd csapadékot a felhőzet. Az altocumulus undulatus mérsékelt légörvényeket okozhat.
Jele: Ac un.
pl. Altocumulus stratiformis perlucidus undulatus (Ac str pe un)

Altocumulus radiatus

Altocumulus radiatus
Képződése azonos a többi altocumuluséval. A labilis légkörben meleg és nedves levegő addig emelkedik, amíg el nem éri a kondenzációs pontját, ez középmagas szinten és nagy területen következik be. Jellemző hidegfront rendszer közeledtekor. Képződése: Nem meghatározott, de valószínűleg a szél nyíró hatására alakul ki, hasonlóan, mint az altocumulus undulatus. A felhők jól meghatározottan az égbolt egy fókusza felé tartanak. A szél kis hullámok tornyosulását hozza létre, úgynevezett "pikkelyes" égboltot alakít ki. A felhőkép időjárás-változás előjele.
Jele: Ac rad.
pl. Altocumulus radiatus (Ac rad)

Altocumulus castellanus

Altocumulus castellanus
A troposzféra középmagas szintjének labilitását jelzi jelenléte. A felhő alakja csipkézett kidudorodás, "várkastély oromzata". Megjelenése a nap folyamán bekövetkező vihar előjele. A középmagas szinten hidegebb légréteg halad át, ekkor úgynevezett légbuborékok képződnek az altocumulus rendszerben, amelyek felszálló levegőcellákat akkumálnak, ez kondenzációt idéz elő. A fellépő kondenzáció eredményezi a castellanus formát. Ha a földfelszínről további hőáramlás érkezik, akkor az felerősíti a légköri labilitást középmagas szinten. Az így kialakuló cumulusok könnyen átalakulnak cumulonimbusokká. Az altocumulus castellanus mezők nem okoznak jelentős turbulenciát.
Jele: Ac cas.
pl. Altocumulus castellanus (Ac cas)

Altocumulus lenticularis

Altocumulus lenticularis
Megjelenése mandulához vagy lencséhez hasonlít. Gyakran hosszan elnyúlt és rendszerint elmosódott körvonalú felhőfajta. Szélük fehér vagy gyöngyházfényű színeződést mutatnak, közepük szürkés árnyalatú. Középmagasan 2-5km magasságban képződnek. Orografikus hullámmozgások hozzák létre. A szél egy hegyvonulaton keresztül fúj, a hegy túloldalán "láthatatlan" hullámok képződnek. A hullámtaréjnál elhelyezkedő nedves légrészecske kondenzálódik, altocumulus lenticularis képződik. Ahol a hullámvölgybe ér a szél, ott feloszlik a felhő. A felhők kialakulása, szabályos elrendeződése, egymástól való távolsága, mérete, nagysága nagyban függ a szél sebességétől, irányától, egyenletességétől, az orográfiai viszonyoktól. A szél sebessége magassággal is változhat, ezek függvényében alakul ki a hullámhossz, és a felhők szabálytalan vonalvezetései. Amennyibe viszonylagos szabályosság fedezhető fel. Azaz a szél sebessége állandó, merőlegesen fúj a szabályos domborzatra (hegyre), akkor az így kialakuló felhők szabályos vonalvezetésűek. Ha száraz és nedves levegőrétegek váltakoznak a hegyek felett, akkor a keletkező felhők egymásra rakott tányérok alakját veszik fel. Állandó sebességű szél mellett a lenticularisok nem mozdulnak, egyhelyben állnak. A felhőzet nem utal időjárás-változásra. Megvastagodva gyenge esőt, vagy gyenge havazást okozhatnak. Viszont jelenlétük erős szelekre, turbulenciákra utalnak. Légi közlekedésben ajánlott elkerülni ezeket a területeket.
Jele: Ac len.
pl. Altocumulus lenticularis (Ac len)


Magas szintű felhők

Alapjuk 6000m felett.

Cirrus

Cirrus (hosszú szál, pehelyfelhő)
Magas szintű fátyolfelhő, pehelyfelhő. Különálló, magas szintű felhő, fehér, finom rostok, foltok vagy keskeny sávok formájában. Alapjuk 7000-1000m között található. A magas légkörben uralkodó légnedvességre utal jelenléte. Jellemző a fagypont alatti léghőmérséklet, ezért a kondenzáció jégkristályokat hoz létre. Szerkezete fonalas, szálas, gyakran ezüstös fényben jelenik meg. A jégkristályok alkotják a cirrus szálakat, szelek szárnyán érdekes alakzatok jönnek létre. Megjelenésük igen változatos. Ilyen a látványos, fókuszpontból induló, sugárirányú cirrus radius, a kampó alakú cirrus uncinus vagy az összegabalyodó cirrus intortus. Vastagságuk néhány 100 métertől, akár néhány kilométerig terjedhet. Megjelenhetnek, lokálisan vagy lefedhetik az égbolt egy részét, attól függően, hogy milyen a légnedvesség a magasban. Lokális megjelenésük nem utal időjárás-változásra. Viszont az egyre szaporodó, majd az égbolt jelentős részét lefedő cirrusok front közeledtére utalnak. Elszigetelten megjelenő cirrus mező jelenthet vihar közeledtét, ekkor a cumulonimbus üllőfelhőzetének részét képezik. A magas légköri szelek a zivatar elvonultával szétszórják az üllőt. Jegesedést nem, de gyenge turbulenciára utalhat. 5-13km-en képződik.
Jele: Ci.
pl. Cirrus (Ci)

Cirrus uncinus

Cirrus uncinus (kampó)
Nevét megjelenéséről, kampó formájáról kapta, hosszú szálak, rostok vagy fonalak, melyek felső része bojtos vagy kampós, végükön nincs kidudorodás. Keletkezése azonos a cirruséval. Jégkristályok alkotta szálak jellemzik, amelyek az alatta lévő rétegben fújó erős szél jelenlétére utal. Gravitáció hatására a jégkristályok esésnek indulnak, amelyeket az erős szél szétszabdal. Kialakítva ezáltal a cirrus felhők kampós formáját. Jelenléte magas nedvességtartalomra utal, megjelenése frontrendszer közeledtét jelezheti, illetve magas légköri futóáramlat, jet stream áthaladását. Nem okoz időjárási jelenséget a földfelszínen, azonban gyenge hóesés kialakulhat a felhő alatt, amely esés közben elpárolog. Ez a virga. Maguk a cirrusok turbulenciát nem okoznak, de erős szél jelenlétére utalva ajánlatos kerülni a repülésben.
Jele: Ci un.
pl. Cirrus uncinus (Ci unc)

Cirrus floccus

Cirrus floccus
Meghatározó a gomolyos-bojtos megjelenés, a bojtokból hosszú, közel egyenes ill. szabálytalanul görbülő virgák ereszkedhetnek le. A gomolyok enyhén vagy erősebben szakadozottabbak lehetnek.
Jele: Ci flo.
pl. Cirrus floccus (Ci flo)

Cirrus spissatus

Cirrus spissatus
Igen sűrű szálak, fonalak, rostok alkotják. Kevésbé áttetsző, átlátszó, sőt akár képes a Napot is eltakarni. Így nem csak világos, hanem sötétebb változatban is feltünhet az égbolton.
Jele: Ci spi.
pl. Cirrus spissatus (Ci spi)

Cirrus intortus

Cirrus intortus
A szálak szeszélyesen összekuszálódtak, szabálytalanok.
Jele: Ci in.
pl. Cirrus intortus (Ci in)

Cirrus vertebratus

Cirrus vertebratus
A felhő leginkább egy halnak a szálkás csontvázára emlékeztet.
Jele: Ci ve.
pl. Cirrus vertebratus (Ci ve)

Kelvin-Helmholtz-féle Cirrus

Kelvin-Helmholtz-féle Cirrus
Igen jellegzetes, jól elkülöníthető felhőtípus. Vízszintes spirálformájú, hosszan elnyúló alakkal jellemezhetőek. Élettartamuk rövid, néhány perc, ezután feloszlanak. A szél nyíró hatására jönnek létre, amikor egy légréteg eltérő sebességgel és/vagy eltérő iránnyal, egy másik légréteggel találkozik. Ennek eredményeként függőleges örvénylés indul meg. Szabályos vonalvezetésű léghullámokat előidézve. Általában egy sor felhőréteget hoz létre a levegőhullámok taréján hullámozva. A Kelvin-Helmholtz-féle cirrus esetén, az örvénylések oly erősek, hogy a felhők a hullámtaréj fölé kerülve kikerülnek az örvényből. Így a hullámok teljes forgó mozgást, azaz spirálmozgást képeznek. A troposzféra magasabb légrétegeiben is végbemehet ez a jelenség. Azonban nem minden esetben van kellő nedvesség a látványos megnyilvánuláshoz. Jelenlétük, azonban erős szelekre, turbulenciákra utal. Tiszta felhőmentes légkör esetén is lejátszódik a folyamat, azonban ekkor váratlanul hatnak a repülésre.
pl. Kelvin-Helmholtz-féle Cirrus

Cirrostratus

Cirrostratus (magas szintű rétegfelhő, fátyolfelhő)
Az égbolt egészét vagy nagy részét befedi, a Nap vagy a Hold körül gyakran képez halójelenséget. Képződésük hasonló a többi cirruséhoz. Cirrostratus megjelenésekor, nagy mennyiségben jégkristályok képződnek, kondenzációs szinten. Magas szintű, áttetsző és fehér színű felhő, szálas szerkezetű vagy sima fátyol formájú, önárnyék ritkán fordul elő. Megjelenésük 5-13km között várható. A cirrostratus megvastagodása, hózáporokat hoz létre. Azonban nem érik el a talajt, mert útközben elpárolognak. Ez a jelenség a virga. Fokozatos, de egyre erőteljesebb megjelenésük a magas légkör nedvességére utal. Meghatározott irányú felvonulások hidegfront előhírnöke lehet. Gyenge jegesedést és turbulenciát okozhatnak.
Jele: Cs.
pl. Cirrostratus (Cs)

Cirrostratus fibratus

Cirrostratus fibratus
A magas légkörben uralkodó egyenletesen erős, szabályos szelek hozzák létre. Az áramlás a jégkristályokat megemelve, hosszú szálas formát hoz létre, melyet barázdáknak hívunk. Nagy területen lefedik az eget.
Jele: Cs fib.
pl. Cirrostratus fibratus (Cs fib)

Cirrostratus nebulosis

Cirrostratus nebulosis
Ködszerű cirrostratus lepel, jól elkülönülő részek nélkül. A jégrészecskék által képzett réteg vékony, ez annak köszönhető, hogy az őt létrehozó emelkedés mérsékelt. A felhő elmosódottnak látszik, körvonalait, részleteit, felépítéseit nehéz megfigyelni. A lepel külseje lényegesen eltérhet egyes esetekben. Lehet olyan vékony, hogy alig látható, máskor viszont aránylag sűrű. A rajta áthatoló napsugárzás intenzitása csökken. Igen vékony rétegben optikai jelenséget okoz. Így melléknapok, fényudvarok és irizálás (szivárványhatás) jön létre.
Jele: Cs neb.
pl. Cirrostratus nebulosis (Cs neb)

Cirrocumulus

Cirrocumulus (magas szintű gomolyos rétegfelhő, bárányfelhő)
Vékony, fehér, lepel vagy réteg alakjában megjelenő, magas szintű, önárnyék nélküli, amelyet különálló vagy egybeolvadó, több-kevésbé szabályos elrendezésű, apró gomolyok, pamacsok alkotnak. A magasban fokozódó nedvesség hatására alakul ki, hasonlóan, mint a cirrostratus. Csaknem kizárólag jégkristályok képződnek a telítettségi ponton. Néha erősen túlhűlt vízcseppek is jelen vannak. Itt azonban folytonos a légköri változékonyság, azaz a légkör labilitásának köszönhetően, gomolyos alakú lesz megjelenésük. Megtalálási magasságuk: 4000-12000m. Megjelenhet lokálisan, ekkor nem utal időjárási esemény bekövetkeztére. Igen érdekes mintákat, alakzatokat vehet fel. Akár több száz négyzetkilométeren is lefedhetik az eget. Nagy tömegben való felvonulásuk időjárási front előjele. Gyenge jegesedést és turbulenciát okozhatnak.
Jele: Cc.
pl. Cirrocumulus (Cc)

Cirrocumulus undulatus

Cirrocumulus undulatus
Hullámrendszert vagy rendszereket mutató cirrocumulus. Vékony, hullámzó rétegben jelenik meg. A levegőtömeg hullámmozgásának köszönhetően alakul ki külleme. Eltérő irányú és/vagy sebességű légtömegek egymásra gyakorolt, nyíró hatása okozza. A légrétegek között léghullámok, légörvények keletkeznek. Amennyiben elegendő a levegő nedvességtartalma, akkor felhő képződik, a hullám megszűnésekor a felhő is feloszlik. Az égbolton szabályos hullámok képződnek. Melynek erőssége a széltől és a légnedvességtől függ. Párhuzamos cumulussávok alakulnak ki, többnyire hosszabb hullámhosszal, ez adja finomságukat. Földtől való nagy távolság miatt is, finomabbnak hatnak.
Jele: Cc un.
pl. Cirrocumulus undulatus (Cc un)

Cirrocumulus castellanus
Cirrocumulus, amelynek egyes elemei, közös vízszintes bázisból induló apró tornyocskákat fejlesztenek. A tornyocskák látszólagos szélessége kisebb 1 foknál. Megjelenése, a felhőszint instabilitását jelzi.
Jele: Cc cas.


Felhőváltozat

Része a felhőosztályozásnak.

Felhőfajon és/vagy felhőfajtán belül további változatokat különítünk el, átlátszóság, illetve elrendeződési forma szerint. A felhőváltozat több felhőfajra is jellemző lehet, illetve egyazon felhőnek több felhőváltozatra jellemző karakterisztikája is előfordulhat.

Duplicatus

Duplicatus
Felhőváltozat, amely jellemző a stratocumulus, altocumulus, altostratus, cirrus és cirrostratus felhőkre. Általában lepel, vagy réteges alakban, padokban, csekély magasságkülönbségű szinteken, egymás fölött elhelyezkedve, illetve néha részben összesimulva jelenik meg.
Jele: du.
pl. Cirrus duplicatus (Ci du), Cirrostratus duplicatus (Cs du), Altocumulus duplicatus (Ac du), Stratocumulus duplicatus (Sc du)

Intortus

Intortus
Felhőváltozat, mely a cirrusfelhő kizárólagos jellemzője. Megjelenése: a szálak szeszélyesen összekuszálódtak, szabálytalanok. A felhők elrendeződési formáját határozza meg.
Jele: int.
pl. Cirrus intortus (Ci int)

Lacunosus

Lacunosus
Leginkább a cirrocumulus és az altocumulos felhőkre jellemző ez a felhőváltozat, de néha stratocumulus esetén is megfigyelhető. A lacunosus a vékony lepel vagy rétegfelhő alakban megjelenő felhőzeten figyelhető meg, rojtos szélű, kerek lyukak formájában, így a felhős illetve a kevésbé felhős, felhőtlen területek leginkább hálóra, vagy méhsejtre emlékeztetnek. A felhők elrendeződési formáját határozza meg.
Jele: la.
pl. Cirrocumulus floccus lacunosus (Cc flo la), Altocumulus lacunosus (Ac la)

Opacus

Opacus
Leginkább az altocumulus, altostratus, stratocumulus és a stratus felhőkre jellemző ez a felhőváltozat, mely a felhők átlátszóságára utal. Ezen felhőzet általában elég sűrű ahhoz, hogy az égitestek teljes takarásba kerüljenek. Az opacus általában széles terjedelmű pad, lepel vagy réteg formában jelenik meg.
Jele: op.
pl. Altocumulus opacus (Ac op), Altostratus opacus (As op), Stratocumulus stratiformis opacus (Sc str op), Stratus nebulosis opacus (St neb op)

Perlucidus

Perlucidus
Leginkább az altocumulus és stratocumulus felhőkre jellemző ez a felhőváltozat, mely a felhők átlátszóságára utal. Felhős területek között kisebb-nagyobb felhőtlen részek találhatóak, melyen keresztül átsejlenek az égitestek, a felhős ill. felhőtlen égbolt. Megjelenése: nagy horizontális felületen, rétegesen vagy lepelszerűen.
Jele: pe.
pl. Altocumulus perlucidus (Ac pe), Stratocumulus perlucidus (Sc pe)

Radiatus

Radiatus
Felhőváltozat, mely a cumulus, stratocumulus, altostratus, altocumulus és cirrus felhőkre jellemző. A horizont egy rádiusz pontja felé tartanak a felhők, látszólagosan. Pontosan nem tudták meghatározni ennek az okát, de valószínű, hogy a szél nyíróhatása eredményezi. Megjelenése: párhuzamos csíkok, szalagok, széles és kevésbé széles sávok. A felhők elrendeződési formáját határozza meg.
Jele: ra.
pl. Cirrus radiatus (Ci ra), Altocumulus radiatus (Ac ra), Altostratus traslucidus radiatus (Ac tr ra), Cumulus radiatus (Cu ra)

Undulatus

Undulatus (hullámfelhő)
Felhőváltozat, mely a stratus, stratocumulus, altostratus, altocumulus, cirrostratus és cirrocumulus felhőkre jellemző. Keletkezése: a szél nyíró hatást gyakorol a felhőrétegre. A felhőrétegek között légörvények vagy léghullámok jönnek létre, mely felhőképző és egyben felhőoszlató hatású is lehet. Ez okozza a felhőzet hullámos szerkezetét, sőt akár kettős hullámrendszer is képződhet. Megjelenése: nagy horizontális felületen, rétegesen vagy lepeszerűen. A felhők elrendeződési formáját határozza meg.
Jele: un.
pl. Cirrocumulus undulatus (Cc un), Cirrostratus undulatus (Cs un), Altocumulus undulatus (Ac un), Altostratus undulatus (As un), Stratocumulus undulatus (Sc un), Stratus undulatus (St un)

Translucidus

Translucidus
Felhőváltozat, mely a stratus, stratocumulus, altostratus és altocumulus felhőkre jellemző. Ez a felhőzet általában elég vékony ahhoz, hogy az égitestek, a felhős ill. felhőtlen égbolt átlátszódjanak. Megjelenése: nagy horizontális felületen, rétegesen vagy lepelszerűen. A felhők átlátszóságát határozza meg.
Jele: tr.
pl. Stratus translucidus (St tr), Stratocumulus translucidus (Sc tr), Altostrarus translucidus (As tr), Altocumulus translucidus (Ac tr)

Vertebratus

Vertebratus
Leggyakrabban a cirrusfelhőknél jelentkező - az elrendeződési formájára utaló - felhőváltozat. A felhő leginkább egy halnak a szálkás csontvázára emlékeztet.
Jele: ve.
pl. Cirrus vertebratus (Ci ve)


Felhőfajták

Castellanus

Castellanus
Felhőfajta, mely jellemző a stratocumulus, altocumulus, cirrus és cirrocumulus felhőkre. Egyszintből kiinduló tornyok jellemzik, a felhőalap vonalas alakzatot vesz fel, közel szabályos megjelenésűek. A felhő felső részére jellemző tornyocskák adják elnevezésüket. Megjelenésük a légkör instabil állapotára utal. Ezért gyakran zivatarok előhírnőkei lehetnek.
Jele: cas.
pl. Altocumulus castellanus (Ac cas), Stratocumulus castellanus (Sc cas)

Fibratus

Fibratus
Felhőfajta, mely a cirrostratus és cirrus felhőkre jellemző. Általában szabálytalanul görbülő vagy egyeneshez közelítő szálak, ill. rostok építik fel. Végük nem fejeződik bojtokban vagy kampóban. Magányosan vagy nagy tömegben könnyű fátyolként jelennek meg.
Jele: fib.
pl. Cirrus fibratus (Ci fib), Cirrostratus fibratus (Cs fib)

Floccus

Floccus
Felhőfajta, mely altocumulus és cirrocumulus felhőkre jellemző. Meghatározó a gomolyos-bojtos megjelenés, a bojtokból hosszú, közel egyenes ill. szabálytalanul görbülő virgák ereszkedhetnek le. A gomolyok enyhén vagy erősebben szakadozottabbak lehetnek.
Jele: flo.
pl. Cirrocumulus floccus (Cc flo), Altocumulus floccus (Ac flo)

Nebulosis

Nebulosis
Felhőfajta, mely a stratus és cirrus felhőkre jellemző. Megjelenése: kevésbé térképezhető fel, homályba vész felépítése, ködre utaló.
Jele: neb.
pl. Cirrostratus nebulosis (Cs neb), Stratus nebulosis (St neb)

Spissatus

Spissatus
Felhőfajta, mely főként a cirrusokra jellemző. Felépítése: Igen sűrű szálak, fonalak, rostok alkotják. Kevésbé áttetsző, átlátszó, sőt akár képes a Napot is eltakarni. Így nem csak világos, hanem sötétebb változatban is feltünhet az égbolton.
Jele: spi.
pl. Cirrus spissatus (Ci spi)

Stratiformis

Stratiformis
Felhőfajta, mely cirrocumulus, altocumulus és stratocumulus felhőkre jellemző. Megjelenése: nagy horizontális felületen, kisebb vagy nagyobb csoportokban, rétegesen illetve lepelszerűen.
Jele: str.
pl. Altocumulus stratiformis perlucidus (Ac str pe), Stratocumulus stratiformis (Sc str), Cirrocumulus stratiformis (Cc str)

Uncinus

Uncinus
Felhőfajta, mely egyedülállóan a cirrusfélék jellemzője. Megjelenése: hosszú szálak, rostok vagy fonalak, melyek felső része bojtos vagy kampós, végükön nincs kidudorodás.
Jele: unc.
pl. Cirrus uncinus (Ci unc)

Vertikális (függőleges) kiterjedésű felhőfajták:
- Fractus (fra)
- Humilis (hum)
- Mediocris (med)
- Congestus (con)
- Calvus (cal)
- Capillatus (cap)

Részletes leírásukat lásd korábban.


Járulékos felhőképződmény

A felhő törzsével egybeolvadó vagy különálló karakterisztikus felhőalakzat, mely az eredeti felhő fejlődése közben jön létre. Több járulékos felhőképződmény is kapcsolódhat az adott felhőfajhoz egyidejűleg.

Arcus

Arcus (felhőgallér)
Járulékos felhőképződmény, amely a konvektív, pontosabban a cumulus-cumulonimbus felhőkre jellemző. Leggyakrabban a zivatarfelhő (Cb) alsó homlokzatán figyelhető meg. Erőteljes (betörő) hidegfront hozza létre. Megjelenése: fenyegetően sötét, a látóhatáron megjelenve félelmet kelt, erőteljes vizszintes felhőhenger, szélei egyenetlenek, jellemzően tépettek. A felhőalap olykor csak pár 10m. A gyorsan mozgó hidegfront a könnyebb meleg levegőt a magasba kényszeríti, intenzív kondenzáció mellett - horizontálisan - rotációs mozgás alakítja ki a felhőhengert.
pl. Cumulonimbus praecipitatio arcus (Cb pra arc), Cumulonimbus arcus (Cb arc), Cumulus arcus (Cu arc)

Incus

Incus (üllöfelhő, cumulonimbus-ernyő, ernyőfelhő, zivatarernyő)
Járulékos felhőképződmény, mely kizárólag a cumulonimbusra, azaz a zivatarfelhőkre jellemző. A zivatarfelhő felső részén, ernyőszerüen szétterülő, rostos, szálas jellegű cirrusfelhőzet. Megjelenése: üllő-, ékformájú, olykor áttetsző, máskor erősen megvastagodó, jégkristályokból álló felhőtömeg. Amennyiben magas légköri erős szelek söpörnek végig ezeken a jégkristályokon, a felhő csíkozott küllemet ölt.
Jele: inc.
pl. Cumulonimbus incus (Cb inc)

Mamma

Mamma
Járulékos felhőképződmény, amely a cirrus, cirrocumulus, altocumulus, altostratus, stratocumulus, cumulus, cumulonimbus és nimbostratus felhőkre jellemző. Az emlőszerűen kidudorodó mammák, a fő felhő aljáról lógnak le gomolyok alakjában. Általában ott jelenik meg, ahol két eltérő hőmérsékletű légtömeg találkozik, azaz a felhő alatt hidegebb, míg a felhő szintjén melegebb a légrétegek hőmérséklete. A stabil légkör labilizálódik, és a felhőben lévő meleg és nedves levegőcellák a földfelszín felé irányúló mozgásba kezdenek. Kialakulnak a szimmetrikus kidudorodások.
Jele: mam.
pl. Cirrus mamma (Ci mam), Cirrocumulus mamma (Cc mam), Altocumulus mamma (Ac mam), Altostratus mamma (As mam), Stratocomulus mamma (Sc mam), Cumulus mamma (Cu mam), Cumulonimbus mamma (Cb mam), Nimbostratus mamma (Ns mam)

Praecipitatio

Praecipitatio
Leggyakrabban az altostratus, stratocumulus, nimbostratus és a cumulus felhőkre jellemző járulékos felhőképződmény. A felhőből hulló csapadék idézi elő ezt a felhő alapjával egybeolvadó, és a felszínt elérő sávot.
Jele: pra.
pl. Stratocumulus praecipitatio (Sc pra), Stratocumulus opacus praecipitatio (Sc op pra), Nimbostratus praecipitatio (Ns pra), Cumulus praecipitatio (Cu pra), Cumulus congestus praecipitatio (Cu con pra), Cumulonimbus praecipitatio (Cb pra)

Tuba

Tuba (felhőtölcsér, tornádófelhő)
Tornádófelhőnek, vagy felhőtölcsérnek is nevezik. Olyan járulékos felhőképződmény, amely cumulonimbus felhőkkel jár együtt, ritkább esetekben a cumulus felhőkkel. Erőteljes légörvény, mely a benne lezajló kondenzáció által láthatóvá válik. Oszlop, vagy tölcsér alakú felhőalapból indul ki a talajfelszín irányába.
Jele: tub.
pl. Cumulonimbus tuba (Cb tub)

Virga

Virga (csapadéksáv, esősáv)
Ez a járulékos felhőképződmény a cirrus, a cirrostratus és a stratus felhők kivételével minden felhőfajtánál előfordulhat. Virga esetében a felhőből hulló csapadék nem éri el a talaj felszínét, mivel a csapadék még a levegőben elpárolog. Jellemzője, a főfelhő aljával egybeolvadó, függőleges - vagy a légáramlás miatt - kissé elhajló csapadéksáv.
Jele: vir.
pl. Cumulus humilis virga (Cu hum vir), Cumulus mediocris virga (Cu med vir), Cumulus congestus virga (Cu con vir), Cumulonimbus virga (Cb vir), Cumulus virga (Cu vir), Nimbostratus virga (Ns vir), Stratocumulus virga (Sc vir), Altostratus virga (As vir), Altocumulus virga (Ac vir), Cirrocumulus virga (Cc vir)


Kisérőfelhő

A felhő törzséhez kapcsolódó vagy különálló másodlagos felhőalakzat, mely a fő felhő fejlődése során alakul ki. Egyidejüleg több kisérőfelhő is tartozhat egy adott felhőfajhoz.

Pannus

Pannus
Kísérőfelhő, mely a cumulonimbus, cumulus, nimbrostratus és altostratus felhőkre jellemző. Ezekhez kapcsolódva vagy alattuk helyezkedik el. Megjelenése: folytonos rétegben vagy felhőfoszlányban.
Jel: pan.
pl. Altostratus pannus (As pan), Nimbostratus pannus (Ns pan), Cumulus pannus (Cu pan), Cumulonimbus pannus (Cb pan)

Pileus

Pileus (felhősapka)
Kísérőfelhő, mely a cumulus-cumulonimbus felhőkre jellemző. Igen intenzív vertikális áramlás hozza létre. Amikor a levegő elég gyorsan emelkedik, akkor az erős felszálló áramlat magával ragad egy kisebb légtömeget, amelyet felfelé tol. Az ebben a légtömegben lévő vízgőz kondenzálódik, így a felhőcsúcs fölött megjelenik a felhősapka (pileus). Általában a cumulusfelhő ezt a sapkát utoléri, majd megelőzi, végül egybeolvad vele. Akár több pileus is elhelyezkedhet egymás fölött. Megjelenése: elnyújtott formájú, pelyhes felhő.
Jele: pil.
pl. Cumulus mediocris pileus (Cu med pil), Cumulus congestus pileus (Cu con pil)

Velum

Velum
Kísérőfelhő, mely a cumulus-cumulonimbus felhőkre jellemző. A konvektív felhők képződése során keletkezik. Jellemzően a felhő csúcsa fölött vagy érintkezve azzal. Az erőteljes vertikális áramlás hatására a főfelhő keresztül hatol rajta. Megjelenése: nagy horizontális felüleleten, szalag vagy fátyos jelleggel.
Jele: vel.
pl. Cumulonimbus velum (Cb vel)


Transzfomálódott Felhő

Eredetileg más felhőfajtából képződött. Nevük meghatározásában jelentős szerepe van az anyafelhőnek. Megnevezésük: a meghatározott új faj neve és az anyafelhő (korábbi, eredeti felhő) genitus toldalékkal kiegészített neve együttesen. Kivételek: a stratus, cirrostratus és cirrus nem alakul át, míg a cirrocumulus kizárólag csak közvetlenül alakul ki. Például: Altocumulus cumulogenitus (Ac cugen).

Cumulogenitus

Cumulogenitus: A felhőfaj transzformáció útján képződik, mégpedig nem közvetlenül, hanem cumulusból. Ezért a neve: CUMULOGENITUS. A cumulus: altocumulus (AC cugen), nimbostratus (Ns cugen), stratocumulus (Sc cugen), stratus (St cugen) és cumulonimbus (Cb cugen) felhővé transzformálódhat.
Jele: cugen.
pl. Altocumulus cumulogenitus (Ac cugen), Stratocumulus cumulogenitus (Sc cugen), Stratocumulus stratiformis cumulogenitus (Sc str cugen), Stratocumulus stratiformis opacus cumulogenitus (Sc str op cugen)

Cumulonibogenitus

Cumulonibogenitus: A felhőfaj transzformáció útján képződik, mégpedig nem közvetlenül, hanem cumulonimbusból. Ezért a neve: CUMULONIMBOGENITUS. A cumulonibus: cirrus (Ci cbgen), cirrostratus (Cs cbgen), altocumulus (Ac cbgen), altostartus (As cbgen), nimbostartus (Ns cbgen), stratocumulus (Sc cbgen), és stratus (St cbgen) felhővé transzformálódhat.
Jele: cbgen.
pl. Cirrus cumulonimbogenitus (Ci cbgen), Cirrostratus cumulonimbogenitus (Cs cbgen), Altocumulus cumulonimbogenitus (Ac cbgen), Altostratus cumulonimbogenitus (As cbgen), Stratocumulus cumulonimbogenitus (Sc cbgen)

Cirrocumulogenitus

Cirrocumulogenitus: A felhőfaj transzformáció útján képződik, mégpedig nem közvetlenül, hanem cirrocumulusból. Ezért a neve: CIRROCUMULOGENITUS. A cirrocumulus: cirrus (Ci ccgen) és cirrostratus (Cs ccgen) felhővé transzformálódhat.
Jele: ccgen.
pl. Cirrus floccus cirrocumulogenitus (Ci flo ccgen)

Altostratogenitus: A felhőfaj transzformáció útján képződik, mégpedig nem közvetlenül, hanem altostratusból. Ezért a neve: ALTOSTRATOGENITUS. Az altostratus: stratocumulus (Sc asgen) és cumulonimbus (Cb asgen) felhővé transzformálódhat.
Jele: asgen.

Stratocumulogenitus: A felhőfaj transzformáció útján képződik, mégpedig nem közvetlenül, hanem stratocumulusból. Ezért a neve: STRATOCUMULOGENITUS. A stratocumulus felhő cumulus (Cu scgen) és cumulonimbus (Cb scgen) felhővé transzformálódik.
Jele: scgen.


Orografikus felhők

Általában hegyek által kényszerített feláramlások, azaz orografikus emelés hozza létre, és a légáramlást zavaró akadályok befolyásolják legnagyobb mértékben az orografikus felhők megjelenését, alakját, formáját. Felhőtípusai: Zászlófelhő, Taréjfelhő, Sapkafelhő, Főnfelhő, Rotorfelhő.

Főnfal

Főnfal
A meleg és száraz bukószél, azaz a főn hozza létre. A meleg, száraz levegő a hegygerinc mentén képződik, ennek felhőoszlató hatása van. A nedves, felhős szélnek kitett oldal határozottan elkülönül a szélcsendes, felhőmentes oldaltól. Ez a konturos elkülönülés adja meg a főnfal jellegzetességét.

Lenticularis

Lenticularis (lencsefelhő)
Orografikus felhő, mely jellemző a cirrocumulus, altocumulus és stratocumulus felhőkre. Időnként a hegyi hullámok eljutnak a sík vidékek főlé, így az Alföldön is megfigyelhető ez a típus. Megjelenése: középen vastagodó formát mutat, lencsealakú, alacsonyabb szinten színük sötét, középmagas szinten szélük fehér, közepük szürkés. Szélükön gyakran gyöngyházfényű színeződést lehet észlelni.
Nemzetközi jele: len.
pl. Cirrocumulus lenticularis (Cc len), Altocumulus lenticularis (Ac len), Stratocumulus lenticularis (Sc len)


Speciális Felhők

Nem közvetlenül meteorológiai folyamatok útján alakulnak ki. Legismertebb típusai a kondenzcsikok, a tüzek, a vulkánkitörések által létrehozott felhők, továbbá a nagy magasságokban megjelenő gyöngyház-és világító felhők.

Kondenzcsík

Kondenzcsík
Nem természeti jelenség, hanem a magas légkörben zajló repülés "mellékterméke". A repülőgépek kipufogógáza kondenzációs magként szolgál, mivel a léghőmérséklet negatív, a levegő, pedig túltelített, a vízcseppek jégkristályokként kondenzálódnak. Így alakul ki a mesterséges cirrus. Amikor viszonylag kevés nedvességet tartalmaz a magas légkör, akkor gyorsan feloszlik a kondenzcsík, vagy gyakorlatilag földről, szemmel már nem látható létrejötte. Nagy nedvességtartalom esetén, viszont erős, vastag és hosszú ideig fennmaradó cirruscsík képződik, amelyet a szél fodrozódása alakít tovább. Tartós kondenzcsík, nagy nedvességtartalomra utal, amely egyben, egy front előhírnöke is.
pl. Kondenzcsík

Pyrocumulus

Pyrocumulus
A tűz idézi elő. Hőhatás eredményeként erőteljes feláramlás indul meg, mely vízgőzzel párosulva felhőt hoz létre. Az égés folyamán felszabaduló hő és vízgőz erős feláramlás következtében cumulus humilistől cumulus congestusig különböző méretű felhőt alkothat. A tűzvész felett kialakuló felhő alja nem meghatározható, mivel alapja belevész a füstbe, homályba. A felhő csúcsa viszont jól meghatározható. Előfordulhat, hogy az így kialakult felhőből záporeső képződik, amely lokalizálja a tüzet. Akár cumulonimbusszá is átalakulhat mely, ha villámtevékenységgel jár, akkor ismét tűzet okozhat.
pl. Pyrocumulus


Impresszum

Felelős szerkesztő, összeállító: Valnerovicz Rajmund (Kuzmi)
Asszisztens: Korcsok András (Kory)
Tördelőszerkesztő: Szente-Varga Bálint

Forrás
Sándor Valéria - Wantuch Ferenc: Repülésmeteorológia
Williem J. Burroughs, Bob Crowder, Ted Robertson, Eleanor Vallier-Talbot, Richard Whitaker: Meteorológia

Képek
Amatőr meteorológiai észlelők
Der Karlsruher Wolkenatlas - felhőatlasz

Der Karlsruher Wolkenatlas - felhőatlasz

Repülésmeteorológia

Köszönetnyilvánítás
Ezúton mondunk köszönetet a szerzőknek Sándor Valériának és Wantuch Ferencnek, hogy Repülésmeteorológia című könyvükkel az amatőr meteorológiai észlelőket tudásbázissal támogatják.

Ezúton mondunk köszönetet az OMSZ-nak, mint kiadónak, hogy hozzájárul ezen Felhőosztályozás című anyag megjelenéséhez.

A könyvről további információt az OMSZ honlapján találhat.

Az oldalon található ismeretanyagok, képek kizárólag ismeretterjesztés céljából készültek. A mű nem terjeszthető és nem sokszorosítható sem részben, sem egészben. Minden további alkalmazás szerzői jogokba ütközik! (C) Minden jog fenntartva!