KOMFORT ABC

Gyógynövények sokoldalúsága

Gyógynövénynek azokat a növényeket nevezzük, melyek különböző módon alkalmazva (pakolásként, tea-, krém- vagy esszencia formájában) jótékony hatást gyakorolnak a szervezetre. Gyógynövény nem csak az lehet, amit kifejezetten erre a célra termesztenek, olykor a gyomnak nevezett gazok között is találhatunk a szervezet számára értékes gyógynövényeket (pl. tyúkhúr).

Története:

A gyógyhatását már az ókorban is használták. Először a rómaiak termesztették. Míg nem terjedt el az orvostudomány egészen addig a gyógynövényekkel próbáltak gyógyítani. Később az orvostudomány elterjedésével visszaszorultak ezek a növények. Újabb fellendülése akkor mutatkozott, amikor az emberek az egészséges életmódot részesítették előnyben.
Mint már azt tapasztalhattuk is, akár merre megyünk a gyógynövényekkel mindenütt találkozhatunk: az utcán, a parkokban, erdőben, mezőkön és az udvarunkon is. Annak ellenére, hogy sokan észre sem veszik ezeket, a növényeket a hétköznapokban fontos szerepet töltenek és tölthetnek be mindenki életében.

Magyarországi helyzete:

Magyarország gyógynövényekben gazdag ország ez azért alakulhatott ki, mert a gyógynövények számára a klíma megfelelő. Magyarországon először 1915-ben gyűjtöttek termesztés és kutatás céljából gyógynövényeket. Mára már a vadon termő gyógynövényeket túlnőtték a termesztett gyógynövények. Ma Magyarországon kiváló természeti adottságok mellett 45-50ezer hektáron, termesztenek gyógynövényeket (ezen belül 25ezer hektáron mustárt, 10ezer hektáron koriandert, 15-18ezer hektáron mákot) kiváló minőségben. Európában 660 gyógy- és fűszernövény honos, hazánkban 330 gyógyhatású fajt tartanak számon. Ebből 30 faj vált veszélyeztetetté. (Az EU a vad fajokat A-D listába sorolja, kereskedelmüket korlátozva védi a gyűjtött veszélyeztetett vad fajokat). A termesztett és gyűjtött drog mennyisége közel 50 ezer tonna, melynek 60-70 százalékát külföldön értékesítik. Az ágazat becsült termelési értéke 12-15 milliárd forint, amely feldolgozva ennek a többszöröse!
Magyarország gyógynövénytermelő és -exportáló nagyhatalom volt régebben, de ez a pozíciója az utóbbi években meggyengült. A termelést és gyűjtést szervező nagy cégek legtöbbje meggyengült vagy teljesen eltűnt. Egyedül a Herbária és a rendszerváltás után létrejött Naturland pozíciója erős a piacon, a Herbária főként Németországba és Japánba, a Naturland a környező országokba exportál.

Gyógynövények díszítőértéke

Amellett, hogy díszítő értéke esztétikai látványt és kellemes illatot nyújt, megnyugvással tölti el az embert ezért is, használják városok díszítésére. Leggyakrabban használt díszítő értékű gyógynövényünk a levendula, amelynek levélkivonata és illóolaja gyulladáscsökkentő és fájdalomcsillapító hatású.

Gyógynövények gyógyhatása

Gyulladáscsökkentő hatásuk révén kiválóan alkalmasak különféle izületi fájdalmak enyhítésére, némelyek viszont antiszeptikus hatásuk révén baktériumölők (boróka illóolaja).
A gyógyhatású növények nem helyettesítik a gyógyszereket csak enyhébb panaszokra, és gyógyszer kiegészítésként javaslom.
Alkoloidok: Általában bódító, fájdalomcsillapító, izgató és élénkítő hatásúak (anyarozs, beléndek, fecskefű, mákgubó, maszlag, nadragulya, őszi kikerics).
Cserzőanyagok: bélhurut oldására és vérzéscsillapításra használják (tölgy, nyír, vadgesztenye).
Glikozidok: Szívműködést szabályzó, izzasztó, vizelet elhajtó, hashajtóhatású anyagok (gyűszűvirág, tavaszi hérics, gyöngyviráglevél).
Illóolajok: Emésztést serkentő, gyulladást gátló, ízesítő hatásúak (ánizs, borsmenta, cickafark, édeskömény, fodormenta, kakukkfű, kamilla, koriander, zsálya).
Keserűanyagok: Emésztést serkentő, étvágyjavító, gyomorerősítő hatásúak (benedekfű, ezerjófű, fehér üröm, kálmosgyökér, tárnicsgyökér).
Szaponinok: Nyálkaoldó, felszívódást elősegítő, köptető hatású anyagok (iglicgyökér, kankalingyökér, szappangyökér).
Szénhidrátok: Gyulladást csökkentő és bevonóanyagok (bodza, édesgyökér, gyermekláncfű, hársfavirág, papsajt, zilizgyökér).
Vitaminok: A-vitamin a sárgarépa és csonthéjas gyümölcsök, B-vitamin a gabona magvak, C-vitamin a friss gyümölcsök, csipkebogyó, paprika, E-vitamin a gabonafélék csíraolajából nyerünk.

Aktualitását tekintve a júliusi gyógynövények és azok jellemzői láthatók a továbbiakban.

Cickafark

A cickafarkfű botanikai neve Achillea millefolium és a fészkesvirágzatúak (Asteraceae = Compositae) családjába tartozik. A Millefolium szó a legfinomabban osztott levelekre utal, amelyek úgy néznek ki, mintha "ezren" lennének.
Sokszor még a gyógynövényekben szegény házi patikákból sem hiányzik a cickafarkfűtea. A tudományos álláspont a cickafarkfüvet étvágytalanság, enyhe görcsös jellegű gyomor-, bél- és epebántalmaknál, valamint gyomorhurutnál ajánlja. A cickafarkfű különösen a változás éveiben segít a nyugalom és a lazítás eléréséhez, de idegességre és alvászavar kúrálására is alkalmas. A cickafarkfüvet orvosi cickafark, egérfarkúfű, ezerlevelűfű néven is ismert, és itt-ott "jánosfű". Ezt a népi nevet sok erős illatú vagy Szent János napja (június 24.) körül virágzó gyógynövény viseli.
A cickafarkfüvet gyakran megtaláljuk réteken, de utak mentén, lejtőkön és pusztákon is. 20-40 cm, néha akár 60 cm magasra is megnő, az egyenes száron erősen szeldelt levelek és a szár végén fürtös álernyőben álló fehér, néha vöröses virágok vannak. A növény júniustól késő őszig virágzik. Egész Európában otthon van, nagyon igénytelen, és a hőséget épp úgy elviseli, mint a hideget; csak a nagyon nedves helyeket kerüli.

Citromfű

A citromfüvet latin neve Melissa officinalis a nép mézfűnek, méhfűnek, citromszagú melisszának is hívja.
A népi gyógyászat a citromfüvet szinte minden betegségre használja. Rossz közérzet esetén, gyomor- és bélpanaszoknál, epe- vagy májbántalmaknál, szívpanaszoknál, menstruáció alatt, és megfázásnál is segít a citromfű. Idegesség, álmatlanság ellen is jó. Kedveltsége miatt a citromfüvet 1988-ban az év gyógynövényének választották. A tudomány is elismeri a citromfű különös hatásosságát. Nyugtató, görcsoldó, epehajtó, étvágyjavító és szélhajtó hatása bizonyított. Ehhez jön még a citromfű illóolaja, ami baktérium-, vírus-, sőt gombaölő hatású. A hivatalos orvoslás a citromfű alkalmazását a következő területeken javallja: idegrendszeri alapú alvászavarok, gyomor- és bélpanaszok, valamint étvágytalanság.
A citromfű sok más gyógynövénnyel együtt (pl. menta és kakukkfű) az ajakosvirágúak családjába (Laminaceae = Labiatae) tartozik. Őshazája Elő-Ázsia, ahonnan a Benedek-rendi szerzetesek hozták az Alpokon át nyugat-európai kolostorkertjeikbe. Az ültetvényeken kívül, szabadon a citromfű Európában nemigen található meg. A gyógyászatilag használt citromfűlevél ültetvényekről származik. A spanyol citromfű tartalmazza a legtöbb illóolajat. Az erősen szétágazó citromfűcserje 30-70 cm magasra nő, levelei keresztben átellenesen állnak, nyelük kb. 2 cm hosszú, virágai álörvökben állnak, kicsinyek, pártájuk fehér. Virágzásának ideje július-augusztusra esik

Csalán

Bizonyára nincs olyan ember, akit még nem csípett meg a csalán, hiszen az árvacsalán (Urtica urens) és a nagy csalán (Urtica dioica) igen gyakoriak nálunk. Kertekben, omladékokon, kerítések és sövények mentén, azaz mindenütt van csalán.
A gyógyászatban mindkét faj levelét, hajtását, gyökerét felhasználhatjuk. A tudományos álláspont általában csak a csalán vizeletképzést, serkentő tulajdonságát és a vizelési zavarok kezelésében való hatásosságát ismeri el. A csalán a vértisztításhoz, a bőrtisztátalanságok és a legkülönfélébb eredetű reumatikus panaszok kezelésére is sikerrel alkalmazható. Ezeket, a tapasztalatokat a természetgyógyászatban jártas orvosok megerősíthetik. A csalánvesszőt isiász és lumbágó elleni hatásos szerként is javasolják. A kezeléshez össze kell szedni egy csokor friss csalánhajtást (célszerű a nagy csalánból), majd a fájdalmas testrészt és annak környékét meg kell vele csapkodni. Ezt, három egymást követő napon megismételjük. Három nap szünet után újból kezdhetjük az eljárást.
A csalán magjait idős emberek erősítőszerként fogyasztják. A csalán levele pedig nemcsak vértisztító, hanem a hasnyálmirigy jótékony szabályozója is. Mint azt többször is hangsúlyozták, diabetes (cukorbetegség) esetében a csalán nem hatásos szer

Csipkebogyó

A vadrózsát csipkerózsának, gyepűrózsának, ebrózsának is nevezik, a botanikusok pedig Rosa canina néven emlegetik. A vadrózsa közismert és sok fajtában, színben pompázó dísznövényünk, a rózsa őse. A vadrózsára erdőszélen, mezsgyén, bozótosban és sövényesben; napos pusztákon és töltéseken akadhatunk rá. Csak ritkán növekszik 2,5 méternél magasabbra. A törzset és az ágakat durva tüskék borítják; páratlanul szárnyalt levelei az alapjukon kétoldalt kis pálhalevelekkel indulnak és 5-7 levélkéből összetettek. A világos rózsaszín virágok júniusban vagy júliusban nyílnak, nem tömöttek, szinte szagtalanok. A húsos vacokból keletkezik az érett állapotban fénylő, piros csipkebogyó, amelynek belsejében több kőkemény aszmagtermés (mag) található. A magokat szúrós hegyű szőrök viszketőpor veszik körül.
A gyógyászatban frissítő íze, magas C-vitamin- és más (B1-, B2-, K-, P-) vitamin-, valamint ásványianyag- és nyomelem tartalma miatt használjuk. A felaprított és szárított gyümölcsből készült tea reggel élénkítő hatású, nyáron hidegen alkalmas a nagy szomjúság oltására, télen pedig forrón fogyasztandó.
A csipkebogyó sok teakeverék alkotórésze; mindenekelőtt azoké, amelyek a náthás időszakokban a megelőzést, influenzában pedig a panaszok csökkenését szolgálják. Lázas gyermekeknek ízleni szokott a csipkebogyótea, tisztán vagy mézzel édesítve. Specifikus hatásokat eddig nem tudtak kimutatni, bár enyhe hashajtó hatású, amit a gyümölcssav okoz, és a magoknak enyhe vizelethajtó hatása van. Közkedvelt még a túlérett csipkebogyóból készült lekvár (hecsedli) is. Étvágygerjesztő hatású, a reggeli "falatozást" segíti. Egyes vidékeken palacsintát is töltenek vele.
Azok a teabarátok, akik szívesen szedik és készítik maguk a teájuk alapanyagát, gyakran kérdezik, hogy másfajta rózsák termései is felhasználhatók-e a teákhoz. Alapjában véve igen, de az illatos rózsák terméseit ne használjuk, mert néhány esetben allergiás reakciót váltottak ki.

Kamilla (orvosi székfű)

A fészkesvirágzatúak (Asteraceae) családjába tartozó orvosi székfű vagy kamilla régóta ismert és használt, enyhe hatású, egyéves, lágyszárú, bolyhos levelű gyógynövény. Június végére beérő és júliusban végig pompázó virágainak közepe sárga, a szirmai pedig fehérek. Anyafű, katóka, pipiske, szikfű, szüzek anyja, papvirágfű néven is ismert

A kamilla illóolaja hivatalosan szerepel az érvényben lévő VII. Magyar Gyógyszerkönyvben. A szárított kamillavirág tehát a patikában is megvehető, de magunk is termeszthetjük.

A növény megterem vadon, utak mentén, még a szikes talajon is megél, jól viseli a tűző napot és a szárazságot. Termesztve is sokfelé megtalálhatjuk, ilyenkor a nemesített fajtáját ültetik. A vadon termett kamillát akkor kell gyűjteni, amikor a fehér nyelves virágszirmai vízszintesen állnak, mert ekkortájt lehet megkülönböztetni a hasonló virágú növényektől. Ha a virágvackot szétmorzsoljuk, az jellegzetes kamazulén illatot áraszt. Angliában máig használják a házikertekben, mert sok rovart elriaszt. Egyes megfigyelések szerint a kamilla mellett élő növények egészségesebbek.

Hazánkban sok ember megélhetését biztosítja a kamilla termesztése, hiszen a kamillából gyógyszert és különféle kozmetikumokat állítanak elő. Hatóanyaga a sárgászöld színű, gyulladásgátló hatású chamazulén (kamazulén), valamint a szaponinok.

A kamilla felhasználásának egyik legegyszerűbb módja, ha teát készítünk belőle. A tea felhasználható belsőleg, emésztési bajokban, görcsökben. Szájüreg-, fogíny- és torokgyulladásnál kamillatea forrázattal naponta többször érdemes öblögetni. Kisgyermeknél szélhajtó, és felnőttek is fogyasztják, ugyanis gátolja a gyógyult gyomorfekély kiújulását. Emellett kellemes illata miatt a megszokott tea helyettesítésére is használhatjuk. Külsőleg, töményebb forrázatával a bőrt lehet borogatni, hörghurutban pedig gőzeit lélegezzük be (inhaláció). Az inhalálást naponta háromszor ajánlatos ismételni. A kúra során a forró gőzök felszakítják a köhögést, elfolyósítják a makacs váladékot. A kamillának nincs ismert mellékhatása. A növényt a szépségápolásban is gyakran használják, mert csökkenti a bőr szárazságát, viszketését, gyulladtságát, növeli az erek rugalmasságát.

A kamilla illóolajat a kamillavirág minél kevesebb szárrésszel gyűjtött teljes virágzatából vízgőz-desztillációval nyerik ki. Az illóolaj sötétkék színű, kesernyés ízű, illata édeskés. Az illóolajnak és az illóolajban gazdag szeszes-vizes kivonatoknak mikrobaölő, gyulladáscsökkentő, sebgyógyulást elősegítő, fekélyellenes, görcsoldó hatásuk van. Az emésztőrendszer gyulladásos folyamatainak és fekélyeinek kezelésére kamilla illóolajat, ill. annak főbb alkotórészeit, tartalmazó készítményeket (instant teákat, emésztésjavító tablettákat, tinktúrákat) használnak. A kamilla illóolaj alkalmazása biztonságos, de a növény szeszkviterpén-lakton vegyületeire érzékeny személyeknél allergiás reakciók (bőrgyulladások) fordulhatnak elő.

A galagonya

Az ókorban galagonyagallyat égettek házasságkötéskor, a növény fehér virága később menyasszonyi dísz lett. A galagonya virága jelképezte a keresztény hagyományban Mária szüzességét. Angol hagyomány szerint, ha Szent Iván-napján vagy Mindenszentekkor galagonyabokor alá ülünk, tündérvarázslatban lesz részünk.

A galagonya a fokhagyma mellett talán a másik olyan gyógynövény, amelynek hatását kísérletes adatok igazolják, és talán ez a legértékesebb és leghasznosabb hazai termesztésű természetes gyógyszer. A növény egy gyakori cserje (esetleg 5-6 méteres fácska), hosszú tövisekkel. Szárazságtűrő, cserjésekben, lombos erdőkben, kerítések mentén a dombvidéki és a hegyvidéki részeken egyaránt előfordul. A rózsafélék családján belül az almafélék alcsaládjába több galagonyafaj tartozik, amelyek közül az egybibés galagonya a legismertebb, legigénytelenebb fajta. Nevét onnan kapta, hogy virágában csak egy termőt - egy bibét találunk. Májusban virágzik, fehér virága őszre érik skarlátvörös terméssé. Apró fehér virágait, a hajtásvégek leveleit és bogyótermését gyűjtik. Virágját teljes virágzásban kell szedni, ha mi magunk szeretnénk majd teát főzni belőle.

Régóta ismeretes, hogy a galagonya hatóanyagai csökkentik - ha nem is közvetlenül - a vérnyomást és a vér koleszterinszintjét, megakadályozzák, hogy koleszterin rakódjon az érfalra, s ritkítják a szívtáji szorító fájdalommal járó rohamokat is. Magas vérnyomásnál fokhagymával kombinálva, valamint stressz okozta szívdobogás oldására, adják.

A növény nem mérgező, mellékhatásait nem mutatták ki. Mivel azonban hatóanyagai nem gyenge, hanem valódi erélyes hatással bírnak, az orvosi tanács itt is nélkülözhetetlen, hiszen alkalmazása egyes gyógyszerek hatását erősítheti, módosíthatja. Szedése semmilyen gyógyszer hatását nem helyettesíti, csak kiegészítheti azt. Ne magunk szedjük, hanem inkább a pontos és hatásosan adagolható teadrogot, vagy valamely koncentrátumot használjuk. A tiszta tea általában napi két teáskanálnyi adag esetében hatásos, amit forrázunk, majd kicsit áztatjuk. Hatása nem azonnali, hanem mintegy két hét után érzékelhető, ennyi idő szükséges, hogy biológiailag aktív vegyületei kellő töménységben koncentrálódjanak a szövetekben.

A borsosmenta (borsmenta) és a fodormenta

Az ajakosvirágúak családjába (Lamiaceae) tartozó menta (Mentha) nemzetségben 10 alapfaj és 4 állandósult hibrid fordul elő Európában, ezek nagy része hazánkban is megtalálható. A menták nagyon könnyen kereszteződnek, és igen alakgazdagok a természetben. Rendszerint erős aromájú növények, dörzsölésre jellegzetes illatot árasztanak. A hazánkban legismertebb és legkeresettebb faj a borsosmenta és a fodormenta, ezek könnyen termeszthető, lágyszárú, földalatti módosult hajtásokkal áttelelő és szaporodó, évelő élvezeti és gyógynövények. Mindkét menta esetében a megszárított virágzó hajtások, levelek, valamint a hajtásból nyert illóolaj képezi a drogot. A borsos mentát már az ókori egyiptomiak és a perzsák is ismerték.
A borsosmenta szára gyengén szőrös, levelei vöröses zöldek, fűrészelt szélűek. Júniustól szeptemberig virágzik, ekkor gyűjtik levelét vagy az egész növényt. Felhasználhatjuk a növény egész föld feletti részét, vagy csak a levelét, kivont olaját. A borsosmenta fő hatóanyaga a mentol és annak észtere, a mentil-acetát, amely fokozza az epetermelést, gyulladáscsökkentő, enyhe görcsoldó- és izomlazító hatású. Teaként fogyasztva hányáscsillapító, kellemesen hűtő hatású, enyhíti a gyomor és bél görcseit. A levelekből készült tea emésztési zavaroknál, a máj és epeutak megbetegedésében is nagy segítséget nyújt. Egy kávéskanálnyi frissen összezúzott mentalevelet forrázzunk le 2-2,5 dl forró vízzel, majd lefedve 10-15 percig hagyjuk állni. Abban az esetben, ha a tea hatására hasmenés lépne fel, azt epeömlés okozza, ekkor a teafogyasztást abba kell hagyni mindaddig, míg a hasmenés elmúlik. Gyomor- és bélgörcsökre is használhatjuk a mentateát. Ilyenkor este és reggel fogyasszunk belőle 1-1 csészényit. Gyógyfürdőhöz használhatunk friss vagy szárított mentával telt vászonzacskót, tömény főzetet, illetve illóolajat is. A növénnyel megtöltött vászonzacskót lógassuk a vízbe, míg a főzetet és illóolajokat öntsük a vízhez. A borsos menta frissítő, élénkítő és bőrtisztító hatóanyagai a légutakon és a bőr kitágult pórusain át szívódnak fel. Elsősorban legyengült, kimerült személyeknek ajánlható. Borogatáshoz a menta levelét 3 hétig szeszben áztatjuk, utána leszűrjük. A fájó testrészt naponta többször bekenjük vele. Fejfájás csillapítására is kiváló. Hajhullás ellen a fejbőrt bedörzsölhetjük a borogatásra készített szeszes mentával.

A menta illóolaját és a mentolt a bőrgyógyászatban és az orr-fül-gégészetben használják. A mentolos orrcseppek csökkentik a nyálkahártya-gyulladás következtében fellépő fokozott váladéktermelést. Izomfájdalmak esetén a mentolos, szeszes oldatokat a fájó részek bedörzsölésére is igen eredményesen használják.

A fodormenta a borsmentához hasonló évelő növény, szárai és levelei azonban a borsosmentáéval ellentétben nem ibolyás színűek, hanem jobbára sötétzöldek. A földfeletti részeiből vízgőz-desztillációval előállított illóolajának fő alkotórésze a karvon. A fodormenta illóolaját elsősorban emésztésjavító készítmények összetevőjeként, és fogkrémek és rágógumik ízesítésére alkalmazzák. A világ mentoltermelése évente 100 tonna körüli. A világ mentoltermelése évente 100 tonna körüli kristályos anyag, egy tubus fogkrém illatosítására 30 milligramm is elegendő

A menták meleg-, fény-, víz- és tápanyagigényes fajok, olyanok, amelyek kiskertben és nagyobb területeken is termeszthetők. Eredményes termesztésre csak öntözhető területeken, mély termőrétegű, középkötött talajokon számíthatunk.
Házikertben termesztve legyünk tisztában azzal, hogy a menta gyorsan terjeszkedik, ezért a tövet olyan cseréppel együtt ültessük el, amelynek előzőleg kivágtuk az alját.

Gyógynövények a konyhában

Áfonya

Fekete áfonya, Vaccinium myrtillus L.

Felhasznált rész: termés Áfonya szinonim nevei: afinya, fekete áfonya, havasi meggy, kukajsza, molabogyó. Európában és Észak-Amerikában honos, nálunk nagyobb hegyeink terméketlen tetőin vagy sovány lejtőin, árnyékos, nyirkos helyeken, humuszban szegény, savanyú talajon, vadon termő cserje. Nemesített változatait Magyarországon 1972 óta termesztik. Használatát a középkortól ismerjük.
A vadon termő áfonya 10-50 cm magas, a nemesített fajták viszont 2 m magasra is megnőhetnek. A dúsan elágazó lombhullató cserje levelei tojásdad alakúak, ép szélűek, a fürtvirágzatát alkotó virágok pártája vöröses vagy lilás színű. Bogyótermését július-augusztusban gyűjtik, árnyékos helyen szárítják.
A kék színű termésdrog szagtalan, íze savanykás-édes, kissé fanyar.
Tartalmaz: 1,0-1,7% savat (almasav, citromsav stb.)., cukrot, pektint, cserzőanyagot, antociánt, C-, B1-, A-vitamin provitaminját, niacint.
A friss terméseket felhasználják: gyümölcsként nyersen fogyasztva, valamint levesek, szószok, gyümölcskrémek, turmixitalok, tortakrémek, szörp, dzsem és bor készítésére.
A szárított termést fűszerként mártások készítéséhez használják, a vadhúsból (őz, nyúl, szarvas, fácán, vaddisznó) készült ételeknek pikáns ízt ad.
Salátákat, kompótokat is ízesítenek vele.
Fertőtlenítő és összehúzó hatása van, ezért vastagbélhurut, továbbá emésztési zavarok esetén használják. A benne levő mirtillin javítja a vénák és az artériák falának rugalmasságát, legalábbis hozzájárul ennek fenntartásához, csökkenti a hajszálerek törékenységét. A belőle előállított szeszes kivonatok, áfonyabor vagy áfonyapálinka roboráló hatásúak.
Az áfonya nehezen gyökeresedő növény, házilag munkaigényesen szaporítható. Legáltalánosabb szaporítási módja a zölddugványozás; július elején vágják le a keményedő, de még zöld hajtásokat, 12 cm-es darabokra, az alsó 8 cm-es részről eltávolítják a leveleket, a felsőket meghagyják. Kisebb cserepekbe, műanyag poharakba, tőzegbe ültetik, majd párafüggöny alatt tartják, kb. 6 hét szükséges a gyökeresedéshez, ezt követően nagyobb méretű (2 dm3) cserépben vagy ládában nevelik egy évig, majd kiültetik szabadföldbe. A kis cserjéket ősszel vagy kora tavasszal mindig egyenként ültetik 1,2 m tő-, 2,4 m sortávolságra egymástól. A savanyú talajt és a napos fekvésű helyet kedveli.

Levendula

Valódi vagy francialevendula, Lavandula angustifolia Mill.

Felhasznált rész: virágos hajtás

Levendula szinonim nevei: szagos levendula, illatos levendula, francia levendula, keskenylevelű levendula, közönséges levendula, orvosi levendula.
A Földközi-tenger mellékén honos valódi levendula először a XIII. századi írásokban szerepel, és erre az időre tehető közép-európai elterjedése is. Hazánkban a középkori kolostorkertek jellegzetes és fontos gyógynövénye volt.
30-60 cm magas félcserje, levelei keresztben átellenesek, keskeny lándzsásak, molyhosak. Virágzata végálló szaggatott álörvökből kialakult füzér. A virág csészelevelei szürkéskékek, pártája ibolyakék színű. Június-júliusban virágzik. Termése makkocska, 2 mm elliptikus alakú, barna színű.
A virágját gyűjtik, árnyékban szárítják. Az így nyert drog kellemes illatú, kesernyés ízű.
Tartalmaz: 0,5-1,5% illóolajat (linaát, linalol, borneol, kámfor, geraniol stb.), cseranyagot, kumarinokat.
Fűszerként elsősorban Dél-Európában használják hallevesek, különböző halételek, ürühúsok ízesítésére és fűszerező szószok alkotóelemeként.
A likőriparnak is egyik aromaanyaga. Az élelmiszeripar a cukorgyártásban alkalmazza.
A gyógyászatban idegrendszeri bántalmak, felfúvódás és görcsök gyógyításában; külsőleg sebek borogatására használják, de növényi gyógyfürdők fontos alkotóeleme is. Felhasználják még reumás fájdalmakat, idegzsábát enyhítő bedörzsölőszerek készítéséhez.
A valódi levendula illóolaját a kozmetikaiparban elsősorban kölnivizek (Eau de Cologne), parfümök illatkompozícióiban alkalmazzák.
Dr. Bittera Gyula a magyar illóolajipar megteremtője, aki a Tihanyi-félszigeten Franciaországból hozott szaporítóanyaggal létesített levendulaültetvényt. (Innen ered a növény franciából átvett levendula elnevezése is). Ez a harmincas években élte virágkorát.
A levendula szót a latin lavare = mosni szóból származtatják, mivel mosáskor, fürdéskor illatosításra használják a virágokat.

Bencés Gyógynövénylikőr

A gyógynövény likőrök azon hasznos tulajdonságukkal tűnnek ki a likőrök közül, hogy élvezeti értékükön kívül - összetételüktől függően - gyógyhatással is rendelkeznek. Ezek a hatások - melyek roboráló, emésztést elősegítő, fertőtlenítő, nyugtató stb. lehetnek - természetesen mértékkel történő fogyasztás esetén érvényesülnek.

A Pannonhalmi Apátság gyógynövény likőrje 15-féle gyógynövényből készült, melyek összeválogatásánál az illat- és ízharmónia kialakítására törekedtek. Különlegességét az adja, hogy kiváló minőségű almapálinkával elegyítették, így a gyógynövények aromáját fenségesen egészíti ki a csodálatos almaillat és -íz. (36% v/v).

Beszerzési árak

Gyógynövények elérhetősége


A példaként megjelenített képek illusztrációk, forrás: Google kereső.

Rovatvezető: Jozaf Barbara


Hozzászólások
 
regi
11/11
2014-04-13 20:18:17

Hol a vadròzsa tõrténete


zoli
10/11
2014-03-13 14:15:53

jó oldal


domahidi
9/11
2013-11-27 18:57:46

Nagyon jó tanácsok!!! Azért is hasznosak, mert mindenki általában ismeri ezeket a gyógynövényeket.Csak hát nem tudtuk pontosan,hogy mi mire való,és hogyan használjuk.


Kovács Jánosné
8/11
2013-05-20 22:59:12

Nagyon hasznos az információ, szépek a fotók, csak kérnénk bővíteni mert sokkal több gyógynövény van Magyarországon és sokunkat érdekelnek. Köszönettel:Kovácsné


domolykokirály
7/11
2013-04-05 11:31:01

Élvezettel olvastam, nagyon hasznos infomációk, köszönöm.


6/11
2011-12-25 12:59:30


monika
5/11
2010-11-02 07:02:11

nagyon hasznos bravo erdelybol
sok sikert


Kilyen David
4/11
2010-06-09 16:21:28

Veletlenul bukkantam ra az oldalra de megerte!!! Gartulalok!!!Ugye lesz folytatas?


Kilyen David
3/11
2010-06-09 16:20:12

Veletlenul bukkantam ra az oldalra de megete!!! Gatulalok!!!Ugye lesz folytatas?


arkosi katineni
2/11
2009-10-29 11:04:35

dicseretet erdemel szep munka.koszonet erdelybol.


rozmayer józsef
1/11
2009-01-30 18:51:09

Köszönöm! Végre egy hasznos, értékes gyógy növényes oldal.
Sok sikert a további oldalak készítéséhez.


 
Neved:
 
Üzeneted: